Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
I. fejezet: Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának természeti és társadalmi feltételei
A Duna—Tisza köze — különösen a Kiskunság — szárazságra hajló éghajlatú, K-i irányban fokozódó mértékben szenved a csapadék elégtelensége s bizonytalansága folytán. Az évi csapadékátlag tájunk K-i részén is meghaladja az 500 mm-t, Ny-i felén az 550 mm-t, sőt DNy-on a 600 mm-t is (1., 2. táblázat). K-en és Ny-on csapadékban szegény területek (Tiszántúl, Mezőföld), míg DNy-on és É-on csapadékosabb tájak (Mecsek, Völgység, Cserhát, Mátraalja) veszik körül területünket. 1. TÁBLÁZAT A havi csapadékmennyiség 40 évi állagai (1901—1940) mm-ben Állomás I II III IV V VI VII VIH IX X XI XII Év Baja......................................32 29 40 58 69 64 55 53 52 57 51 43 603 Kalocsa ................................30 33 37 51 63 62 51 54 55 50 49 42 578 Kecskemét...........................25 26 34 47 57 53 48 48 50 49 45 36 518 Kiskunhalas .......................29 30 34 50 54 66 47 48 46 49 43 37 553 Kunszentmiklós .................29 30 37 48 62 58 48 54 51 49 47 42 555 Szeged .................................31 33 40 50 65 69 52 51 50 56 47 42 586 2. TÁBLÁZAT A csapadék havi összegei a Duna—Tisza közén az évi összeg százalékában (1901—1940; Bacsó Náneop. nyomán) I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 5 5 7 9 11 12 9 9 9 9 8 7 Az évi csapadék-minimum tehát január—februárban jelentkezik. A maximum tájunk Ny-i felén májusra, K-i felén pedig júniusra esik. Az októberi másodmaximum nem jelentkezik élesen, csupán Baja és Szeged adatai tanúskodnak róla. A csapadékos napok eloszlása a fentihez hasonló képet ad (3. táblázat). 3. TÁBLÁZAT A csapadékos napok eloszlása (Szeged; 1871—1940) I II III V VI VII VIII IX X XI XII Év 5—20 mm 2,7 2,6 2,9 5,5 6,0 7,1 4,8 4,3 4.6 4,6 4,2 3,9 53 20 mm < —0,1 0,2 0,2 0,6 0,8 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0,1 4 Emellett még 86 napon — hasonló évi eloszlásban — mértek 1 mm feletti csapadékot, ezek jelentősége azonban mezőgazdasági szempontból nem számottevő. Ezek a négy ill. hét évtized adataiból számított átlagértékek természetesen nem nyújtanak hű képet, nem tükrözik a csapadékviszonyok bizonytalanságát. 2 Duna—Tisza köze 17
