Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig

A Pest megyei pártválasztmány a Központi Vezetőség 1953. júniu­si határozatát a Politikai Bizottság Irányelvei alapján augusz-1291 tus 23-i ülésén tárgyalta. A választmányi ülésen előterjesz­tett beszámoló és a hozzászólások képet adnak arról, hogy a me­gye vezető politikai testületé két hónap elteltével mit tartott fontosnak a határozatból. Illetve az Irányelvekből milyen kö­vetkeztetésre jutott a saját tevékenységét illetően. A gazdaságpolitikában elkövetett hibákat, a törvénysértéseket, az atrocitásokat, az életszinvonal, a parasztság problmáit meg­említették ugyan, de okairól nem beszéltek. A választmány az Irányelvek egyes részeit kiemelve e területek megyei tapaszta­latait összegezte kritikusan, de nem tették szóvá a hibák el­követésében a pártvezetés felelősségét. Ebben kétségtelenül benne volt az előző évek beidegződése, óvatossága, de a válto­zás átmenetiségének lehetősége is. A hibák tekintetében saját szerepüket hangsúlyozták, sőt eltúlozták. Bár utaltak arra, hogy a pártvezetés is hibákat követett el, de gyorsan hozzá­tették, hogy "e hibákat mi túlhajtottuk, betetőztük" például a tagosítások, a beadási kötelezettségek érvényesítésében. A dolgozók életszinvonala, életkörülményei romlásának okait saját munkájuk fogyatékosságaiban keresték: "saját erőnkből sem tettünk meg mindent a dolgozók életkörülményeinek javítá­sára". A felelősség átvállalásán túl szóba sem.kerültek az életszinvonal nagymérvű romlásának valóságos okai. Az Irányelvekből fő kérdésekként a kollektiv vezetés, az ideo­lógiai felkészültség, a párt és az állami szervek kapcsolatát emelték ki, s különösen a kollektiv vezetést illetően alakult ki őszinte vita. A felsőszintű pártvezetés kollektivitásáról, ezzel kapcsolatban megyei tapasztalatokról azonban nem esett szó. Súlyos fogyatékosságként említették, hogy a kollektiv vezetés hiánya hátráltatta a káderek fejlődését. Nem alakulhatott ki vezetési gyakorlatuk, a vezetésből ki lettek rekesztve. Ilyen gyakorlat mellett "azok fejlődése is megállt, akiknek a kezé­ben a vezetés volt."^0^ 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom