Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
Ellentmondás volt a fentiek és a döntően még magántulajdonon és a kisárutermelésen alapuló mezőgazdaság között. Az adott időpontban még nem tisztázottak az átmenettel kap csolatos elvi kérdések. Ez a Tájékoztató Iroda munkáját elemző küldöttség referátumából is kitűnt. Jelentésük szerint át kell gondolni a párt politikai irányvonalát, kidolgozni a legközelebbi teendőket, a magyar demokrácia fejlődésének perspektíváit amelynek "alapvető elvi kérdései nincsenek, vagy nincsenek kellőképpen kidolgozva." Ez azért is fontos - mutattak rá a továbbiakban -, mert a párt politikájában sokszor a prakticizmus lett úrrá, nem történt meg a politika kellő elméleti megalapozása, és érezhető - bár a párt nem riadt vissza a tömegek mozgósításától - a pártközi tárgyalások, felső parlamentáris kombinációk bizonyos túlbecsülése.^5^ A kommunista párt azt a törekvését, hogy következetesen végig vigye az 1947 tavaszán elindult fordulatot, a III. országos funkcionárius konferencia jelszavában is megfogalmazta: "Tiéd az ország, magadnak épited!" A konferencia megnyitó beszédében Kádár János leszögezte: "Hazánk, népünk belső politikai és gazdasági viszonyaiban lényeges változás állt be. A fejlődés uj, magasabb lépcsőfokára értünk, felzárkóztunk az előttünk haladókhoz, demokratikus szomszédaink hoz: szilárdan a népi demokrácia útjára léptünk, a szocializmus épitésének útjára."1^1 1948. február 12-én fogadta el a Politikai Bizottság az "Irányelvek a Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájáról" c. előterjesztést, melyben a feladatokat a nemzetgazdaság jellegének elemzéséből kiindulva határozta meg, számolva az egyszerű árutermelés, a tőkés magántulajdon, az államkapitalista és a szocialista szektor létével, s e munka tapasztalatainak felhasználásával készítették el a "Szövetkezetpolitikai irányelvek"-et, majd április 22-én fogadták el a határozatokat.^5^ A gazdaságpolitika fő céljául az állami szektor fölényének biztosítását tűzték ki a magánszektorral szemben. Gerő Ernő március 3-án a Politikai Bizottság elé készített előterjesztésében úgy fogalmazott, hogy a feladat "az államosítások terén részben az iparban és részben a kereskedelemben, eredeti elgondolásainktól eltérően újabb komoly lépést tegyünk előre", kihasználva a kedvező feltételeket.^^ 24
