Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
Március 25-én a Minisztertanács törvényjavaslatot terjesztett elő a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról. Ez az államosítás a korábbiaktól abban különbözött, hogy ez volt az első, melyet a hatalmi, politikai helyzet érvényesítésével hajtottak végre. A nagy és középtőke kisajátításával a magánszektor a továbbiakban - két három ágazattól eltekintve - nem képviselt lényeges gazdasági erőt. A szocialista tulajdon uralkodóvá vált a gyáriparban és az egész népgazdaságban, a mezőgazdaság kivételével. Az államosítás 594 vállalatot érintett, 594 munkásigazgató vette át a megbízólevelét és tett fogadalmat még 25-én a Vasas székházban. Április első napjaiban mondta ki önfeloszlatását a Gyáriparosok Országos Szövetsége, majd ezt követte a TÉBE és a Tőzsde megszűnése. A termelőeszközök tulajdonában 1948 tavaszán bekövetkezett gyökeres fordulat kedvező feltételeket teremtett a hároméves terv sikeres végrehajtásához is. Az antifasiszta koalició államait összetartó közös cél a háború végére már megszűnt, kapcsolataikban és az egyes országokon belül is egyre élesebben határolódtak el a politikai irányzatok. A háború után létrehozott kormánykoalíciókon belül is a szakításig éleződtek az ellentmondások. Nyugat-Európa országaiban jobboldali belpolitikai fordulat kezdődött, mely megállította a háború utáni demokratizálódási folyamatot, s a burzsoázia nemzetközi méretekben kibontakozó ellentámadása 1947-re már uj helyzetet teremtett. /A Truman-elv és a Marschall-terv az amerikai terjeszkedés és a nyugat-európai tőkés stabilizáció eszközéül is szolgált./ Elérkezettnek látták az időt arra is, hogy a kommunista pártokat kiszorítsák a kormányokból. A nyugati szociáldemokrácia többsége eltávolodott a kommunista pártokkal kialakult akció - együttműködés politikájától, félve a polgári demokratikus célkitűzések meghaladásától és a kelet-európai pártokkal való szakitás útjára léptek. A szociáldemokrata pártokon belül is élesedett a harc, melyből - Olaszország kivételével - a kommunistákkal fennálló akcióegység felmondását kívánó jobboldal került ki győztesen. A felgyorsult társadalmi fejlődés megkövetelte Magyarországon is, hogy a nemzetközi helyzetben beállott változásoknak 25
