Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

IV. fejezet

E mellett volt Mátyásnak a budai részen, a mai u.n. Zugliget helyén terjedelmes vadas kertje is; a pesti részen pedig egy másik díszkertje, melyben nyugidejét szokta volt tölteni.

A visegrádi és budai díszkerteken kívül még a két híres királyi mulatóhelyen, Diósgyőrött és Tatán is nevezetes kertek voltak. Diósgyőr környékének culturájából különben az éneklő madaraknak sokasága tesz tanúságot, s kivált ezek éneke tette kedvessé az ottani tartózkodást.

A főpapok és főurak a királyok példáját követve szintén nemcsak lakásaikon tartottak díszkerteket; hanem mikor Budára a király szék- és udvarhelyére kezdtek telepedni, ottani palotáikon kívül még fényes lakokat is tartottak, hol hasonló fényű kertek díszelegtek.

115. §. Folytatás

IV. A gyümölcstenyésztés harmadik korszakunk alatt formaszerű iparággá fejlődött. Ezt nemcsak a nagyszámú gyümölcsösök bizonyítják, melyek akkor hazánk minden részében találtattak, hanem azon sok fajta gyümölcs is, mely azokban termesztetett.

Láttuk már, hogy Budán és Visegrádon a királyi díszkertek mellett terjedelmes és nagy gonddal ápolt gyümölcsösök is voltak; s ugyanazt lehet tartani más nagybirtokosok díszkertjeiről is. Középbirtokosok és parasztok vagyis kisbirtokosok gyümölcsösei említtetnek, ez utóbbiak azon megkülönböztetéssel, hogy voltak falunkívűli gyümölcsösök s voltak házi gyümölcsöskertek, melyek a belső telke96