Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
XIV. fejezet
XIV. FEJEZET Entz Ferenc: Kertészeti füzetek (1856) A málnáról. A málna változó árnyéklatu erdeinkben vadon is fordul elő, miből kitetszik, hogy diszlésére jó erőben álló, elkorhadt haraszt által termékenyített, s higabb földet kíván, melly a nap száraztó hatásának folytonosan kitéve ne legyen. Csak a természet-szabta ezen követelések kielégítése mellett jutalmazza meg e növény művelője fáradságát, különben szűk és silány természeténél fogva, még azon helyet sem érdemli meg, mit fukarságunk, vagy természeti szükségeinek figyelembe nem vétele, neki kertünkben kimért. A közönséges málna (Rubus idaeus Linné.) nevénél fogva is azt mutatja, hogy Ázsiának éjszaknyugoti tartományaiból vette hozzánk útját, s ez vala eredetileg az ősfaj, melyből a kertészet, különböző föld és éghajlat segítsége mellett, a mostanában ismert válfajokat kimesterkélte. Tenyészeti sajátságainál fogva a málna, némikép a vad rózsabokorhoz egyrészt, másrészt pedig a szamóczához 422