Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

vált a máglapél,) nyárhó vegéig fölhasználtatik, a föld ismét - még pedig trágyázatlanul, répa vagy sárgarépa alá for­­dittatik. Ezek csak tav.elő végén (t.i. 2ik tavaszkor) kerül­nek ki, ekkor tehát trágya nélkül májusi vagy tányér- (ha pedig a földeg jó homokos a hires teltowai) répát, vagy kissé megtrágyázt. czéklát ültetünk belé (az utóbbi közé fejes saláta, vagy még jobban téli saláta-rászák is jöhetnek). A májusi répa nyárelőben már kikerül, utána tehát kala­­rábé közbevetett téli retekkel jön. Czékla és kalarábé pedig csak őszszel hagyják el tanyájukat, s ekkor ez jól megtrá­­gyáztatván föltöretik s télen át pihenni hagyjuk. Jövő ta­­vaszszal már ismét kék káposzta alá fordítható. i. A veres és fős káposzta-ágyak bő trágyát kívánnak, innen legokszerübben köröztetnek kártifiola-, vagy pedig szabad fekvésű fodr. &á/>os,sía-földekkel. Kertben főlege­sen a kora fajok mi vehetnek (káposzta-földekeni termesz­tés a gazdák dolga), mellyektől nyárutó- őszelőben már rendesen meszabadulnak az ágyak; ezek tehát trágya nél­kül sárgarépa, s ha ezek is őszutó elejére már kifogytak, még spend t és galambbegy alá is használtatnak. Tavaszra az ágy ismét földszabadul s megtrágyáztatván kártifiola alá használtatik. 12. Bab- és borsó-ágyak nem szeretik a trágyát, e szerint csupán olly zöldségekkel köröztetnek, mellyek nem trá­­gyáztattak, p.o. ártifiola, sárgarépa, pasztinák, veres­hagyma st., vagy pedig ollyanokkal, mellyek alá a föld régebben trágyáztatott volt, p.o. kalarábé, kék s téli fod­­roskáp., czékla st. 409

Next

/
Oldalképek
Tartalom