Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

vált a máglapél,) nyárhó vegéig fölhasználtatik, a föld ismét - még pedig trágyázatlanul, répa vagy sárgarépa alá fordittatik. Ezek csak tav.elő végén (t.i. 2ik tavaszkor) kerülnek ki, ekkor tehát trágya nélkül májusi vagy tányér- (ha pedig a földeg jó homokos a hires teltowai) répát, vagy kissé megtrágyázt. czéklát ültetünk belé (az utóbbi közé fejes saláta, vagy még jobban téli saláta-rászák is jöhetnek). A májusi répa nyárelőben már kikerül, utána tehát kalarábé közbevetett téli retekkel jön. Czékla és kalarábé pedig csak őszszel hagyják el tanyájukat, s ekkor ez jól megtrágyáztatván föltöretik s télen át pihenni hagyjuk. Jövő tavaszszal már ismét kék káposzta alá fordítható.

i. A veres és fős káposzta-ágyak bő trágyát kívánnak, innen legokszerübben köröztetnek kártifiola-, vagy pedig szabad fekvésű fodr. &á/>os,sía-földekkel. Kertben főlegesen a kora fajok mi vehetnek (káposzta-földekeni termesztés a gazdák dolga), mellyektől nyárutó- őszelőben már rendesen meszabadulnak az ágyak; ezek tehát trágya nélkül sárgarépa, s ha ezek is őszutó elejére már kifogytak, még spend t és galambbegy alá is használtatnak. Tavaszra az ágy ismét földszabadul s megtrágyáztatván kártifiola alá használtatik.

12. Bab- és borsó-ágyak nem szeretik a trágyát, e szerint csupán olly zöldségekkel köröztetnek, mellyek nem trágyáztattak, p.o. ártifiola, sárgarépa, pasztinák, vereshagyma st., vagy pedig ollyanokkal, mellyek alá a föld régebben trágyáztatott volt, p.o. kalarábé, kék s téli fodroskáp., czékla st.

409