Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XII. fejezet

ülepedik annyira le, mint a fris; mennél frisebb trágyát alkalmazunk tehát, annál magasabbra kell azt raknunk a föld szine felett, mennél elrothadtabbat, annál alacsonyabban. Ha szőlősgazdák vagy erdőbirtokosok vagyunk, s törkölyhöz és száraz haraszthoz juthatunk: akkor ezen anyagokat igen czélszerüen, vagy V4 részben a használt istálói trágyával vegyíthetjük. Ily keverék ad legtartósabb melegü ágyat, csak hogy a meleg megindítására V4 rész fris trágya nem hiányozhat.

Kertésznek általában a trágya két tulajdonát kell használni, melegét hajtásra, s táperejét a növények táplálkozására. Hogy a trágyanemek használata körül tájékozva legyünk, Jacquin után melegségi fokaikat, s e meleg idejét jó lesz ide iktatnom:

Birkatrágya 60-70 foknyi meleget fejt ki, de csak 4 hónapig tartót. Kevertessék tehát haraszttal, törkölylyel vagy sertéstrágyával össze, hogy tartósabb melegü legyen.

Lótrágya 50-60 foknyi melegre emelkedik: tartóssága 6 hónapos. Czélszerün marhatrágyával kevertetik (tudnivaló a fris).

Marhatrágya 35-45 fokig emelkedik, s tartóssága 8 hónapos. Téli melegágyakra tehát nem bir elegendő melegséggel, de lótrágyával vegyitve tavasziakra alkalmazható, s üvegharangok alatt maga is megteszi a szolgálatot.

Porrá örlött repczepogácsa, haraszt és törköly 35-50 foknyi melegséget fejtenek ki, mely 15-18 hónapig tart; de mind a mellett istálói trágyával keverve alkalmaztassanak. A felső domború réteg mindig rothadt állati trágya

389