Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VIII. fejezet

illyen-képpen fel-sugorodik a fának héja: és az ágak, egymásban kötelődzenek, megis-görcsösödnek: azt a beteges ágat, a friss egészséges ágig levágiák, és a gyökerét mélyen, s-elegendeő-képpen meg-kapállyák: hogy azt az ártalmas nedvességet, a ki a fát úgy meg-vesztegeti, kivehessék.

CCVI. A’ szilva-fák, gyakran némelly el-rejtett, és titkok okokbúl, úgy meg-erőtllenednek, és bódulnak; hogy hertelen meg-szűnnek a gyümölcsözéstűl. Axmakokáért, ha így történik állapattyok, meg kell őket vidámítani, és éleszteni a gyökereknek ki-nyitásával: és az-után, olay söprűt vízzel öszve keverni, s-azt tölteni reá-iok, avagy tehén-, akár ember-vizzellettel öntözzék. Venyike hamutis, akár más kemenczében égettet, kivált-képpen forgácsbúl-valót öntessenek reájok. Hogy le ne húllyon a gyümölcse, vad olay-fábúl csinállyanak egy éket, s-azt kel a meg-fúrt gyökérbe verni. A’ hangyák-ellen, vörös krétát törjenek-meg: azt megolvasztott gyantával keverj éköszve, savval kennyék a fát; de ne fölöttébb, hogy meg ne ártcson a fának.

CCVII. A’ szilvát, orvósságúl-is vészik-bé kivált-képpen a száraz szilva levét, ha folia Senae-vel eggyütt főzik, igen jó a hideg-lélés-ellen. Az édes szilva, úgy-mint Beszterczei, Duránczai, lágyíttya a hasat: a savanyu ízű, szoríttya. Es, ha ki akarja, hogy jobban purgállyon; még mikor fiatal, egy részét a fa bélionek, a vagy egy jó ágbúi vájja ki, és annak helyébe töltcsön scamoneat. Ha álmot akar szerzeni a szilvával; hasonló-képpen, tölt-289