Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VIII. fejezet

gömbölyű tőkét, vagy követ rajta, akár csak a’ lábával tiporja-is-le, úgy-is megfodóroszik a’ levele.

Az Petreselyem levele, igen hasonló az bőrök leveléhez, a’ ki igen mérges, és meg-bolondíttya az embert. Azért, réa-vigyázzon a’ kertész, hogy jól meg ösmérje. Mert a’ petreselyem levelének hoszú szára van, és világos szinű zöldebb: amaz sötétebb, és sokféle hasított, nem-is ollyan szélessek a’ levelei, mint a’ petresilyomnak: a’ kinek három felé vannak el-hasitva, és környös-környül csipkések apró szegésekkel, A’ bőröknek, büdös a’ szaga: ennek kedvesseb.

Némellyek, hogy hamarább ki-kellyen a’ Petreselyem, ennijhány nap erőss eczetben, vagy vöröss borban áztatták-meg, és úgy vetik el jó földben; kit bab szalmából égetett hamuval elegijtnek-öszve: azután, meg-öntözik egy kevés égett borral, avagy csak eső-vízzel, és valami vászonnal bé-vonnyák egy kévésé; az-után, hamar le-veszik róla,s-gyakran öntözik vízzel. Sót ha víz mellett, vagy kút mellett vetik, annál szebb lészen, és nagyobb.

Há ki öreg gyökerű Petreselymet kéván, végyen annij Petreselyem magot, az mennij három úija-közzé fér, és azt tegye vékony ruháczkába, s-ássa-el a’ földbe; de ne igen mélyen, mind az egész magokbul egy gyökér lészen.

A’ Petreselyem mag, hasonló az anis maghoz, de kissebb annál: az Zeller maghoz hasonlóbb; de ennek nehezzeb szaga van.

Ha ki télbe Petreselymet akar tartani, ássa-ki egy részét őszei az földbűi, és azt vigye a’ pinczébe, és ott ültesse-el

265