Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
VII. fejezet
csicseri borsót, babot, Olász és Török babot, és e’ féle töb veteményeket ültetni, s-vetni. Az vetéseket meg-gyomlálni, a’ fűzfa ágakat le-vagdalni, úy fűzfákat ültetni. 49. Az oltani való ágocskákat bé-óltani: a’ gyümölcsöknek magvait, úgy-mint, diót, mogyorót, mondolát, gesztenyét, baraczk magot, szilva magot, kaiszi magot, etc. hasonlóképpen alma, körtvély magot ültetni. Spárgát, Articsókát, Cárdit, Sállyát, Levendulát, Rosmaringot, Eperjet, Rosát, Liliumokat, Narancsot, Tököt, Vborkát, Dinnyét, Görög Dinnyét ültetni, és vetni. 50. Veteményes, virágós, és gyümölcsös kerteket, mindennémü szükséges magokkal bé-vetni. 51. Gyökereket, füveket, hogy magot hozzanak, kihozni, és el-ültetni: ugy-mint, retket, sárga répát, véres répát, fejér répát, zellert, vörös hagymást, etc. hóid tőltére. Az fa agocskáknak óltása legyen, mikor a’ hóid el-fogy, három vagy négy, avagy két nappal az úyság előtt; mert azt tartyák némellyek, hogy valahány nappal, az úy hóid előtt óltyák a’ fát, annyi esztendő múlván gyümölcsözik: avagy ólcsák három nappal az úy hóid után, az első fertályig. 52. Disznó ganéjt öncsenek ebben a’ hólnapban, a’ mondola fa gyökérre, és az keserűből édes, öregb és kövérebb lészen. A’ Gesztenyének, az ágát ültetik-el, nedves, és hives 231
