Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

Kezébe vévénn hát az ember a’ virágot, így akad rá, mellyik Seregre tartozik az a’ Plánta:

1) Megnézi ha nős-é? vagy van-é nős virág azonn a’ plántánn? Ha nem nős, és nincsenek is azonn a’ plántánn nős virágok: vagy az Eggylaki vagy a’ Kétlaki Seregre tartozik.

2) Ha nős a’ virág: megnézi, ha öszvenőttek-é a’ hímszálak egymással, vagy a’ porhonok eggymással, vagy a’ hímek az anyával. Ha valamellyik öszvenövést megleli benne: könnyenn kitalálja mellyik Seregre tartozik, a’ 16-diktól fogva a’ 20-dikig.

3) Ha szabadonn vágynak a’ hímek; úgy, hogy semmi részek öszve nem nőtt: tsak számlálja meg a’ hímeket, ’s rá akad a’ Seregre; tsak hogy itt e’ háromra vigyázzon: a) Ha négy hím van benne; nem Kétfőbbhlmes-é? b) Ha hat hím van benne: nem Négyfőbbhímes-é? c) Ha sok hímje van: nem Húszhímes-é?

A’ Seregek továbbá elosztódnak Rendekre (Ordines). A’ tizenhárom elsőbb Seregekbenn, az Anyák; vagy az Anyaszárak számától neveződik a’ Rend; úgy, hogy ha tsak eggy is a’ magzat; annyinak számlálódik az Anya, a’ hány az Anyaszár. P.o. a’ Szegfű tartozik a’ Tízhímes Seregre, ’s a’ Kétanyás Rendre. A’ több Seregekbenn másunnan vevődnek a’ Rendek, a’ mint ez minden Seregnek elejénn előadódik, az oda tartozó szükséges jegyzésekkel eggyütt. Azokat cd Seregek elébe tett jegyzéseket jól meg kell tanúim annak, a’ ki a’ Fűvészségbenn könnyenn és hamar akar előmenni.

161