Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
V. fejezet
a haj elhullást megorvosolja... 4. A Szent János fája ágacskái bársonyszabású színűek, levelei szó'lőlevél formák, de küsebbek és zölden feketéllők, gyümölcsei gömbölyegek és verhenyők s hosszú szárakon állók levelei és gyümölcse hidegek és szárasztók a második rendben s egyszersmind egybeenyvezők is. Minekokáért a gyümölcs leve valamint elkészítettvén a szív reszketése ellen használ, sőt a testnek tüzessége ellen is, főképpen penig a mirigyeseknek. Ezen lév ha lúdlábfűvel készíttetik meg, a himlőnek (aprónak) igen használ. 5. A rózsa szálakként nő ki, zölden feketéllő szennyes, sok horgas tövisei vannak, levelei egyrészt fűrészesek, gyümölcse és virágja jószagú. Minden rózsák hidegítők és szárasztók, de módjával, mind külső mind belső nyavalyák ellen hasznosok. Az ő borban kifőzettetett levek a fő és a szemnek fájdalmit megenyhíti, az ínyek is, ha avval megöblíttetnek, megjavulnak. A rózsaméz akármely részeket megerősít és minden komor kedv indító s torhaszerző dolgokat kiviszen, főképpen ha köményből főzetett orvossággal, egy kis sót is adván hozzá, adatik bé. Hasonlóképpen a rózsaolaj egészséges, a homlokot megkenvén véle a fő fájását és meleg nyavalyáit meggyógyítja. A vadrózsákon termő gomba, ha porrá rontatik és borban béitatik, az árénát kiűzi, a benne találtatott férgecskék penig azon haszonra hathatósbak. Az ő vizek szem veresége és rothadtsága, sőt akármely ő nyavalyái ellen is igen jó. A veres rózsákon küvül akármely rózsából való víz ellen is megitatván, megerősíti és módjával meg is hívesíti az agyat, a gyomrot, a lelket és a természeti meleget és 132
