Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)

Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírtás elvi-módszertani kérdései

d) szociális, népmozgalmi és egészségügyi helyzet;

e) települési viszonyok.

Ez az öt fő csoport természetesen a települések, illetve az egyes szektorok nagyságrendjének megfelelően tovább bontható (pl. a gazdasági életen belül: mezőgazdaság, ipar és bányászat, szövetkezeti ipar — kisipar — háziipar, kereskedelem és közlekedés; vagy a kulturális életen belül: oktatásügy, irodalmi-művészeti élet, népművelés stb.).

Ami most már az egyes szektorokat illeti, a figyelemmel kísérendő tárgykörök (tekintettel nemcsak a közvetlen jelenre, hanem az 1945 utáni helyzetre is) a következők:

a) a politikai-társadalmi élet területén: a második világháború helyi kihatásai; a felszabadulás és az akkortájt működött néphatalmi szervek (nemzeti, földigénylő bizottságok stb.); pártok, tömegszervezetek kialakulása, fejlődése és tevékenysége; munkásmozgalom; az élet megindulása, a lakosság közreműködése az újjáépítésben; a haladó erők harca a reakcióval; a népképviseleti szervek összetétele és tevékenysége; a demokratizálódás folyamata; békemozgalom; képviselő- és tanácsválasztások; tanács-, vb-ülések, azok fontosabb határozatai; ifjúsági élet; politikai évfordulók, ünnepségek, gyűlések, állásfoglalások hazai és nemzetközi kérdésekben; kiemelkedő személyiségek látogatása; a település jelentős szülötteinek élete és tevékenysége; a termelés, irodalom, művészet, oktatás, egészségügy, sport terén kiemelkedő eredményt elért helybeli személyek, azok kitüntetése, életrajzi adatai stb.;

b) a gazdasági élet területén:

mezőgazdaság: a település területének, ezen belül a termőterület nagyságának alakulása; a fő, illetve hagyományos termelési ágak és azok fejlődése; a földreform; új kultúrák meghonosítása; gyümölcs-, szőlő-, erdőtelepítések; új tenyésztési ágak bevezetése; új termelési-tenyésztési eljárások alkalmazása; intézkedések a terméshozam és állatállomány növelésére, műtrágyázás, mesterséges megtermékenyítés; vetési, tenyésztési tervek és eredmények; a gép- és traktorállomások (gépjavító állomások), állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kialakulása, fejlődése a főbb mutatószámokkal (attól függően részletesen, hogy vezetnek-e azokban krónikát); beruházások, gépesítés; a terméseredmények alakulása; a munkaegységek egy főre eső számának és értékének

27