Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)

Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírtás elvi-módszertani kérdései

Ez az aktuális tudatformálási igény szellemi-kulturális életünk területén is célszerűvé teszi a különböző kezdeményezések időszerűségének és hatásfokának vizsgálatát, annak elemzését, hogy többek között népművelésünk jelentős idő-, munka- és költségbefektetéssel járó, számos akciója, mozgalma — mennyiben korszerű és gyümölcsöző, hogyan segíti a demokratizmus szélesítését, miként fejleszti a történeti valóság iránti fogékonyságot, a tények tiszteletét, az önálló, bátor elemző- és ítélőképességet, mily eredményesen működik közre — az anyagi javak termelésére is kihatóan — a jó társadalmi közérzet, a szabad alkotókedv, a szűkebb és tágabb haza tevékeny szeretetének erősítésében.

Különösen jogosult ez a vizsgálat egy olyan mozgalom esetében, mint a krónikaírás, mely éppen a történeti valóság feltárását, rögzítését és bizonyos fokú feldolgozását tűzte ki céljául.

A Párt célkitűzései alapján, a Hazafias Népfront kezdeményezésére, országszerte kibontakozott honismereti mozgalom egyik legerőteljesebb és legígéretesebb hajtásának a helyi krónikaírás bizonyult. Bácstól Nógrádig, Békéstől Tolnáig falvak százaiban indult meg a krónika rendszeres vezetése, napjaink eseményeinek feljegyzése, a közelmúlt és régmúlt emlékeinek számbavétele. A kezdeményezés nemcsak falvainkban talált lelkes követésre, de iskolákban, termelőszövetkezetekben, üzemekben is. Ez a valóságos hódító útra indult mozgalom alig néhány éves múltra tekinthet vissza, indulásánál így már közrehatottak azok a tendenciák, amelyek azóta uralkodóvá váltak politikai és gazdasági életünkben.

Ennek a körülménynek, valamint a patronáló párt- és népfrontbizottságok, művelődésügyi szervek fejlődésünkkel lépést tartó irányításának köszönhető, hogy a mozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el:

felkeltette és erősítette az érdeklődést a helyi fejlődés átfogó megismerése és általában történelmünk iránt;

segítette a haladó történelemszemlélet kialakítását; táplálta az igényt, hogy a helyi közügyek elbírálása a tények áttekintő ismeretében, a fejlesztési tervek kidolgozása a valóság reális felméréséhez igazodóan történjék;

növelte a készséget a helyi és országos kérdések egységbenlátására, helyes arányérzékkel való megítélésére, a szülőföld és a haza közügyeinek felkarolására, a kezdeményező, nyílt és önálló gondolkodásra;

14