Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)
Dr. Lakatos Ernő: A krónikaírás tudományos és társadalmi jelentősége
megye helytörténeti lexikonénak az összeállítása is és úgy ítélem meg, hogy a krónikaírók számára itt is egy fontos szerep vár, a modem adatok összegyűjtésében.) Az egyes községekre vonatkozó kutatásokat azonban maguknak a krónikaíróknak és a helytörténészeknek kell elvégezniük. Itt találkozik a levéltár a krónikaírókkal egy új érintkezési területen. A krónikaíró egyszer eljut olyan pontra, hogy már nem elégszik meg a jelenkor eseményeinek a feljegyzésével, hanem igényli a múlt adatainak az összegyűjtését is. Az utóbbi nem végezhető el rohammunkában, több évre terjedő munka eredményeképpen alakul ki egy-egy község történeti okmánytára. A község múltjára vonatkozó jelentősebb okmányok összegyűjtése történhetik filmen, fényképmásolatokkal, xeroxkópiával, vagy másolás útján. Az utóbbi módszer a leggyakoribb, viszont a legtöbb hibalehetőséget rejti magában. Becslésem szerint egy közepes nagyságú község adattára az 1000—2000 lapot nemigen haladja meg. A község adattára mind a múltra vonatkozó krónika megalkotásának, mind a falutörténet megírásának alapja kell hogy legyen. Ha az adatgyűjtés filmezéssel történik, akkor a film költségei kb. 1000—2000 Ft-ra rúgnak. A filmek vetítéssel olvashatók és tetszés szerinti nagyságban másolatok készíthetők róluk. Beláthatatlan előnyöket nyújtana a xerox-kópia, amely teljesen okmányhű másolatot ad közönséges papíron. Reméljük, hogy a xerox-gépet a megye hamarosan beszerzi és az ilyen igények kielégíthetők lesznek. összefoglalva az előbb mondottakat ,a levéltár a krónikák egy példányának a rendszeres átvételével a történeti kutatás egy új forrásbázisát teremti meg; módszertani tájékoztató szolgálatával, azok történeti értékét, tudományos színvonalát igyekszik biztosítani; és végül saját kimeríthetetlen anyagát is válogatottan a krónikaírók rendelkezésére bocsátja, s bizonyos mértékig ennek a célnak alárendeli a levéltárrendező és levéltárismertető munkálatokat is. * * ❖ A krónika azonban nemcsak tudományos jelentőséggel bír, hanem talán még sokkal nagyobb a társadalmi jelentősége. A krónikaíró benne él faluja társadalmi, politikai és gazdasági életében. Különösen áll ez akkor, amikor krónikaíró körről beszélhetünk. Kívánatos is, hogy minél többen vegyenek részt a krónika szerkesztésében, de erről majd részletesen a következő előadás szól. Mivel a krónikaírónak az élet széles vetületét kell 10