Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára

43- Él-e ifjúságunk a zeneiskolában szerzett isme­retekkel és készségekkel?- Ki tudtuk-e alakítani tanulóinkban az élmények újra átélésének igényét?- Milyen konkrét formában jelentkezik a város kul­­túrális életében a zeneiskola nevelésének ered­ményessége?- Vajon sikerült-e új rétegeket bekapcsolnunk zenei' életünk vérkeringésébe? Mindez jogos kérdés és kívánság, de kényelmes álláspont lenne mindezekre csak az iskolától várni a feleletet. Foly­tak, és jelenleg is folynak különböző felmérések, elemzések, amelyek egyértelműen rögzítették és bizonyították a zenei nevelés eredményességét, és szükségességét. (A Művelődés Ku­tató Intézet vizsgálata, felmérése Cegléd város vonatkozásá­ban - kérdőívek alapján - igen pozitív és figyelemre méltó volt.) A szakfolyóiratokban megjelent viták, elemzések jelzést adnak valamennyiünknek, hogy zenei nevelésünk mely területét kell erősítenünk, hatásosságát fokozni a biztos tudás, a sok­oldalú készség kialakítása irányában, hogy a tanulók egész személyiségét fejlesztve tudjuk teljesíteni az Oktatási Tör­vény programját és az új bevezetéséből adódó feladatokat, s talán évtizedek múlva a fentebb említett kérdésekre is konk­rétabb választ tudunk adni. Kodály Zoltán még 1937-ben így jelölte meg a teendőket: ... "Mennél nagyobb tömegeket érintkezésbe hozni az igazi ér­tékes zenével..." Ma már elmondhatjuk, hogy Cegléden kedvező feltételeket tudtunk teremteni ahhoz, hogy zenét szerető, és azt aktívan művelő ifjúságot nevelhessünk. A kultúrálódási folyamat a zenei oktatásban is jelentős eredményeket hozott, de ugyanúgy, mint a társadalmi és poli­tikai életben - a növendékek és a szülők, a hangversenyláto­

Next

/
Oldalképek
Tartalom