Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára
40 folyton bővülő létszámú tanfolyam kétszer is költözött, először a Mészáros Lőrinc, majd a Táncsics Mihály Általános Iskolába. Végül a Petőfi Sándor utca sarkán, egy régi, földszintes épületben kapott otthont. A századfordulón itt volt a posta, majd a felszabadulás után egy ideig a könyvtár. A használaton kívüli helyiségek siralmas állapotban voltak. Anyagi támogatás hiányában azok rendbehozatalát csak társadalmi munkában, és saját erőből lehetett megoldani. A tanfolyam 1951-ben Állami Zeneiskola lett, ekkor vette föl Erkel Ferenc nevét. Az új iskola rohamosan fejlődött, fiókiskolákat alapítottak 1952-ben Nagykőrösön és Abonyban. Az előbbi 1953-ban, az utóbbi 1954-ben önálló iskola lett. A zeneoktatás területén tovább bővítették a választható szakok számát, az eddigi zongora és hegedű mellett a fa- és rézfúvós, valamint a cselló tanszakkal. A zeneiskola egyre jelentősebb szerepet töltött be Cegléd kultúrális életében. Az eredményes zenei nevelőmunka mellett a "Ceglédi Zenei Hetek" kiemelkedő eseményei voltak az 1955-62 közötti éveknek. Ezek keretében került sor 1958-ban az első "Országos Megyeközi Kamarazene Fesztiváléra. A "Zenei Hetek" rendezvényei - főleg újdonságukból adódóan - felkeltették és ébren tartották a város komolyzene iránti érdeklődését, és segítették a törzsközönség kialakulását. 1954-ben megszervezték a zenei óvodát, 1955-ben a zenei általános iskolát. Ez utóbbi a Földváry Károly iskolában, majd a Táncsics Mihály iskolában működött, illetve működik ma is. A zenetanárok majdnem 70 %-a Budapestről utazott le Ceglédre tanítani, s ez az arány csak az 196l/62-es tanévtől változott meg.
