Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára
41 A hatnapos tanítási hét bevezetésével az utazó tanárok nagy része Budapestre kérte áthelyezését. A nagy létszámú-zeneiskola, zenei óvoda, zenei általános iskola megléte törvényszerűen vetette fel egy zenekombinát megépítésének gondolatát. Bácskai József igazgató sokat fáradozott a terv megvalósítása érdekében, de a 10-12 millió forintba kerülő zenekombinát megépítése - anyagi fedezet hiányában, és egyéb általunk ismeretlen okokból - nem valósulhatott meg. Bácskai József távozása után Bárdi József igazgatóhelyettes, mint megbízott igazgató vezette a zeneiskolát 1961/62- ben. 1962. augusztus 1-től Béres Károlyt kérték fel a zeneiskola vezetésére, aki akkor már ötödik éve tanított a zenei általános iskolában. Ez a tanév nemcsak a vezetésben jelentett fordulatot, hanem a'tanári kar létszámának cseréjében is. A Budapestre távozott utazó tanárok helyébe zömében helybeli és fiatalabb tanárok kerültek, akik közül többen már a ceglédi zeneiskola növendékei voltak. Az új igazgatót az oktató, nevelő munka új feladatai mellett nagyon foglalkoztatta a régi zeneiskola felújítása, bővítése, de még inkább egy új zeneiskola építésének gondolata. Hosszadalmas tárgyalások, próbálkozások után 1965. novemberében elkészült egy vázlatos beruházási program a zeneiskola régi épületének bővítésére és korszerűsítésére. Ezt a felettes szervek nem fogadták el, de a szorító gondokat és jogos igényeket figyelembe véve, a VB. titkárának előterjesztésére a Ceglédi Városi Tanács VB. 1965. november 5-i ülésén úgy döntött, hogy új zeneiskolát kell építeni oly módon, hogy a két létesítmény építészetileg szervesen összekapcsolódjon. (Ez helyileg a Kossuth Művelődési Ház és a Felház utca közötti terület volt.) Ezt a döntést a városrendezési terv is befolyásolta.
