Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A felszabadulástól az 1960-as évekig

A FELSZABADULÁSTÓL AZ 1960-AS ÉVEKIG A felszabadulással - mely a városban 1944. novemberében következett be - új lehetőségek adódtak a kultúra, s ezen belül a zenei élet számára is. A társadalmi - gazdasági - politikai változások azonban, melyek alapvetően megváltoz­tatták a város belső életét, az első években 1948-ig, a for­dulat évéig nem éreztették közvetlen hatásukat a kultúrában. A zenei élet is a régi szervezetekben folytatódott: a Cecília kórus időnként egyházi hangversenyeket adott, alakult egy szalonzenekar, majd 1947-ben az "Éneklő Ifjúság" egy hangver­senye jelenti az új idők fuvallatát. A Vasutas Dalkar 1947- ben tartotta fennállásának 25. évfordulóját. A Szabadművelő­dési Tanács öt hangversenyt rendezett, melyek ráfizetéssel zárultak. (Polgármesteri jelentés, 1947. 37. p.) A városban működött ugyan egy magán zeneiskola 1946-tól, melyet a városi tanács is segélyezett, de működése csak szűk területre korlátozódott: ének, zongora, tangóharmonika okta­tására, ezekhez később a hegedű tanszak járult. A beiratko­zott növendékek száma 1947-ben 38, akiknek képzését 4, utóbb 5 tanár látta el. Ez az iskola helyes kezdeményezés volt, megteremtette a­­lapját egy átfogóbb, jobban szervezett, a zenetanulás minden ágát magába foglaló állami zeneiskola szervezésének. 1948-ban már a városban működött Bácskai József, akit a SZOT fúvós zenekar megalakításával bízott meg. Nagy nehézsé­gek árán - miután műkedvelő zenészekben nagy hiány volt - megalakította a fúvósokból álló zenekart, s néhány hónapi próba után már a nyilvánosság elé állhatták. Megalakulásuk első évében Országos Fúvószenekari verseny volt Cegléden. E- zen is szépen szerepeltek, s a megyében több versenyt nyertek. Rövidesen azonban felbomlott a zenekar., mert egyes tagok szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom