Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A felszabadulástól az 1960-as évekig

A FELSZABADULÁSTÓL AZ 1960-AS ÉVEKIG

A felszabadulással - mely a városban 1944. novemberében következett be - új lehetőségek adódtak a kultúra, s ezen belül a zenei élet számára is. A társadalmi - gazdasági - politikai változások azonban, melyek alapvetően megváltoztatták a város belső életét, az első években 1948-ig, a fordulat évéig nem éreztették közvetlen hatásukat a kultúrában.

A zenei élet is a régi szervezetekben folytatódott: a Cecília kórus időnként egyházi hangversenyeket adott, alakult egy szalonzenekar, majd 1947-ben az "Éneklő Ifjúság" egy hangversenye jelenti az új idők fuvallatát. A Vasutas Dalkar 1947- ben tartotta fennállásának 25. évfordulóját. A Szabadművelődési Tanács öt hangversenyt rendezett, melyek ráfizetéssel zárultak. (Polgármesteri jelentés, 1947. 37. p.)

A városban működött ugyan egy magán zeneiskola 1946-tól, melyet a városi tanács is segélyezett, de működése csak szűk területre korlátozódott: ének, zongora, tangóharmonika oktatására, ezekhez később a hegedű tanszak járult. A beiratkozott növendékek száma 1947-ben 38, akiknek képzését 4, utóbb 5 tanár látta el.

Ez az iskola helyes kezdeményezés volt, megteremtette alapját egy átfogóbb, jobban szervezett, a zenetanulás minden ágát magába foglaló állami zeneiskola szervezésének.

1948-ban már a városban működött Bácskai József, akit a SZOT fúvós zenekar megalakításával bízott meg. Nagy nehézségek árán - miután műkedvelő zenészekben nagy hiány volt - megalakította a fúvósokból álló zenekart, s néhány hónapi próba után már a nyilvánosság elé állhatták. Megalakulásuk első évében Országos Fúvószenekari verseny volt Cegléden. E- zen is szépen szerepeltek, s a megyében több versenyt nyertek. Rövidesen azonban felbomlott a zenekar., mert egyes tagok szá-