Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A felszabadulástól az 1960-as évekig
28 mára másutt előnyösebb állás kínálkozott. Meg kell még említeni a MÁV szimfonikusok "Traviata" bemutatóját, mely 1949- ben volt. A fordulat éve után 1948-ban - mikor a tényleges hatalom a koalíció kezéből a munkásosztály kezébe került - megindulhatott egy még nagyobb arányú fejlődés a kultúra vonalán. Az iskola társadalmi összefogás révén a szülők segítségével hozatta rendbe a tanításhoz szükséges helyiségeket. (Rész letesebb leírás a ceglédi "Erkel Ferenc" Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára c. fejezetben.) Említettük az 1948-ban megalakult, majd megszűnt fúvószenekart, amelyet Bácskai József szervezett meg. Ennek felbom lása után a Városi Tanács azzal bízta meg Bácskait, hogy szer vezzen rendszeres zenetanítást a fiatalság körében. Vasakarattal, megtorpanás nélkül folyt a munka és lassan előtérbe kerültek mindazok a tehetséges muzsikusok, akik úttörői lettek a jövendő zeneiskolának. A zeneiskola kezdeti eredményességét elismerve 1951-ben a Városi Tanács saját költségvetésébe iktatta a zeneiskola szükségleteit - a Népművelési Minisztérium hozzájárulásával - és így az igazgató és a tanárok fizetése rendeződött. Ilyen előzmények után került egy kék plakát a város utcáira, amely hirdette az Állami Zeneiskola megnyitását. A tanítást a felhívás szerint 15 fővárosi okleveles művész végzi: Vonósok: hegedű, cselló, bőgő, Pafúvósok: fuvola, oboa, klarinét, fagott, Rézfúvósok: trombita, vadászkürt, valamint basszushangszerek, zongora, ének, zeneelmélet, ütőhangszerek, pengetős hangszereken. 1951. április 22-én a zeneiskola megrendezte első nyilvános hangversenyét a Kultúrotthonban, amelyen a Berkes fúvós kamaraegyüttes szerepelt, Mindszenti Ödön, az Operaház baritonistája közreműködésével. A műsorban szerepelt Bach, Händel Mozart, Beethoven, s más jeles mesterek muzsikája.
