Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

13

Balogh Lajos két zenei vonatkozású előadást is tartott: A magyar népdal zenei fejlődéséről, s legújabb népdalköltőinkről. Tudomásunk szerint ezek voltak az első zenei vonatko zású előadások Cegléden.

Az említett előadónak a Gimnázium 1910-es Évkönyvében is jelent meg zenepedagógiai tárgyú munkája: A művészetek, különösen az ének és zene tanítása az iskolában címmel.

A tanácshatalom zenepolitikája Cegléden

Az uj hatalom a zenei életet is kedvezően befolyásolta. Már 1919. márciusában létrehozták a város Népművelési Bizottságát, mely átfogó intézkedésével pótolni kívánta a művelődés terén az eddigi hiányosságokat. S csak a Tanácshatalom korai bukása akadályozta meg az életképes elgondolások megvalósítását.

1919. július elején előterjesztették a bizottság programját, melyben jelentős helyet foglalt el az iskolák államosítása, köztük a magánzeneiskoláké is.

Elhatározták, hogy a tehetséges munkásgyerekek számára ingyenes zenei oktatást tesznek lehetővé. Arra gondolva, hogy széles társadalmi alapot teremtenek a zenei oktatás szá mára, tervbe vették a felnőttek zenei nevelését is. A város zenetanárai elvállalták, hogy térítés nélkül vállalják a tehetséges proletárgyermekek zenei oktatását. 56 gyermeket már ki is választottak és júliusban elkezdték a tanításukat is.

Az Intéző Bizottság nagysikerű hangversenyt rendezett, amelyen - s ez az első eset Cegléden - valóban komolyzenei műveket mutattak be a közönségnek: Schumann, Verdi, Bizet, Wagner alkotásait.

Ez a Tanácshatalora által szervezett zenetanítás elődje volt a mai Zeneiskoláknak, s hogy eredményre vezetett volna, azt biztosra vehetjük. Sajnos a Tanácshatalom bukásával ez a szép kezdeményezés is megszűnt.