Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

A Horthy korszak zenei élete

Az ellenforradalmi korszak első éveiben szinte semmiféle zenei esemény nem volt Cegléden. A rendszer konszolidálása után újra élednek a dalárdák, hangversenyek lehetősége nyílik meg, s lassan a zenei élet is fellendül. Az Ipartestületi Dalárda, mely a legszívósabbnak mutatkozott az ilyen jellegű szervezetek között, 1921-ben segélyt kér a várostól és a pénzintézetektől, majd 1923-ban 25 éves jubileumát tartja meg.

1921. októberében Lavotta hangverseny volt a városban Vikár Béla bevezető előadásával. Ugyanakkor Liszt hangversenyt is rendezett az egyik Leányegylet.

1922-ben nagy örömmel adja az olvasó tudomására az egyik helyi lap, hogy "Maczek Erzsi, egy szegény ceglédi özvegy árvája tehetsége révén diadalt aratott a fővárosban énektudásával. Mint drámai szopránt, vizsgaelőadásán az Operaház szerződtette ösztöndíjasként." Maczek Erzsi a későbbi években több operaesten szerepelt Cegléd közönsége előtt is.

Ezidőben alakult a Vasutasok dalkara is, melynek 56 aktív és 180 pártoló tagja volt.

1926-ban nagy esemény volt Cegléd zenei életében. Vecsey Ferenc hegedűművész látogat el a városba és hangversenyt ad.

A helyi lapok vezércikkeikben üdvözlik, nagy ünnepségeket rendeznek tiszteletére.

A lapok időnként értékelik a város zenei helyzetét, s panaszkodnak a nem kielégítő érdeklődés miatt.

A Ceglédi Monográfia, melyre már hivatkoztam, összefoglalóan értékeli a város zenetanításának helyzetét 1930-ban:

"A városban a zenetanítás nagyon hiányos. Szép törekvések itt-ott mutatkoznak, de közönybe vesznek.

... Hem lehet azonban megemlítés nélkül hagyni Teszner Vince hatóságilag engedélyezett zenetanítói működését, aki nem ok-