Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek

1 20 Székelyné Nagy Zsuzsa, Garas Kálmánná, Soltész Nagy Lász­­láné, dr. Ördög Györgyné és Nádor László. A városi Pedagó­gus Énekkart Holló Gyula, a zeneiskola tanára vezette. Zongorán közreműködtek: dr. Kiss Mihályné, Lévay Mihályné, dr. Pemeczky Jánosné, a zeneiskola tanárai, konferált Pa­latínus Andor tanár. Látványos volt Az énekkarok produkciójáról általában megállapítható volt, hogy mind kevesebb intonálási probléma merült fel, hisz enélkül szép kórushangzás nem is képzelhető el. Szin­te minden kórus képességeinek megfelelő műveket tűzött mű­sorra. Jó volt a műsorok felépítése, mert a fokozatosság betartása itt is ugyanolyan fontos, mint az oktatás-nevelés területén. Igen látványos volt az aulában a kórusok térbeli elhelyezkedése. Ez a szép est nemcsak a hallgatóságnak, hanem az énekka­roknak is maradandó élményt jelentett. Ezt a gondolatot méltatta Bállá János, a városi pártbizottság első titkárr a kórustalálkozó befejezése után. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a szervező munkában is részt vettek, kie­melve a Pöldváry Károly Általános Iskola igazgatóságának és tanári testületének színvonalas előkészítő és lebonyolító tevékenységét. Reményét fejezte ki, hogy Cegléden és a von­záskörzetbe tartozó nagyközségekben, falvakban a megalapo­zott, igen magas színvonalú zeneoktatói tevékenység további közös eredményeket teremthet. Költői gondolat Az énekkarok és a rendező szervek a hangverseny bevéte­lét a Nemzeti Színház építésének javára ajánlották fel, Illyés Gyula gondolatai alapján:

Next

/
Oldalképek
Tartalom