Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

jószáindékú műkedvelőkből állt. Ezek összejöveteleiken verselgettek, előadásokat tartottak, zongoráztak egymás szórakoztatására. Egyetlen hangversenyt tudtak azonban csak szervezni annak idején. Karmesterük a cseh származású Doucha Károly tanító volt, akinek tiszteletére a "Kunok" c. operából duetteket énekeltek. Utána a női dalárda feloszlott.

A zeneegyesület vezetője 1895-ben Hajós Zsigmond volt. Róla annyit tudunk, hogy a Milánói Scala-ban is megfordult, s Cegléden szép háza állott a mai Rákóczi úton. Az év nagy részét a városban töltötte, s társadalmi munkában elvállalta a Zeneegyesület vezetését. Időnként fellépett a jótékonycélú rendezvényeken.

Amint látjuk, törekvésekben, jószándékban nem volt hiány, viszont tömegbázis nélkül mindezek a kevesek hangulatához, pillanatnyi kedvéhez alkalmazkodó kisvárosi szórakozássá süllyedtek.

1895- ben Dankó Pista a jeles szegedi nótaszerző cigányzenekarával - mint egykor Simonffy - a városba érkezik és nagysikerű magyamóta estet rendez a Színházban.

1896- ban ismét fellendül a Városi Dalárda szervezése.

A Vígadó (a mai Tornacsarnok helyén állt) avatására 700 ember jelent meg, s a dalárda 3 számot mutatott be ifj. Nyújtó Pál vezényletével. "A Kossuth nótát jól énekelték, csak a harmadik számmal volt baj" - írja a helyi lap. Bemutatkozott a Zeneegyesület szextettje is. (Több zenéhez értő, hangszeren játszani tudó ember nem akadt a városban.)

Konti József: Szerelem csókja c. operettjének egyik keringőjét játszották 4 hegedűn, 1 gordonkáin és nagybőgőn.

1897- ben igy vélekedik a helyi lap a Zeneegyesület hangversenyéről: "Vajha tudatára ébredne az egyesület, hogy ő van hivatva az itteni hazai társadalmi viszonyok javítására, mert ilyen igazán előkelő és szép publikumot csakis az ő cége alatt lehet összehozni.

Minél több hangversenyt!"- 10 -