Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
Cegléd zenei életének múltjából
A hangverseny műsorából következtethetünk érdeklődésük, igényük, zenei fejlettségük fokára is:- Török induló "Szikszay gordonkaszólóját jól megtapsolták, mire ő tilinkóval köszönte meg az ovációkat" - helyi lap.- Fantázia a havasi kürt felett (nagykőrösiek előadásában)- Bihari kesergője - Kalocsa Imre adta elő cimbalmon- Weber: Népdalegyveleg- Opera potpourri - Weber karmestertől Weber Antal volt az egyesület karmestere. Zeneegyesület alakul 1893-ban Szikszay és Kalocsai teremtették meg a Zeneegyesületet. Mindenki mosolygott ezen, s ennek ellenére a zenészek szép előrehaladást értek el az összhangzatos zenében. Odáig fejlődött ez, hogy Czeglédet a zenei "nagyvárosok" sorába emelte. Hírük még Kecskemétre is eljutott... ... Mi az oka annak, hogy az egyévi szünetelés után végleg megszűnt? Az. hogy a város 30 000 lakosából oly kevés a zeneértő és szerető ember, hogy az eltávozott, vagy elhunyt tagokat pótolni nem tudjuk és a kis zenekar nem tudja magát kiegészíteni... ... Hogy végleg fel ne oszoljunk, megalakult a Szikszay-Moskovits-Nyújtó-Teszner vonósnégyes. Azt a célt is magunk elé tűztük - hangversenyek adásán kívül -, hogy kifizetjük az Egyesület még fennálló tartozásait és a harmóniumot, zongorát és vonóshangszereket a főgimnáziumnak fogjuk adni ajándékba, (6-700,- Ft értékben) s ezzel megvetjük a gimnázium zenei életének alapjait... ... A hölgyek zenekedvelése ellen nem merülhet fel panasz, alig van ház, intelligens család, ahol ne lenne cimbalom vagy zongora,
