Bálint Lászlóné et al.: 35 éves a Várkonyi István Általános Iskola 1962 - 1997 (Cegléd, 1997)

óráira. Sztanyikjános tanár úr szintén szigorú, de figyelmünket lekötő, kísérletekben bővelkedő fizikaóráira. Ungureán Istvánné tanárnő oldottabb, ám mégis összpontosításra késztető, érdekes kémia­magyarázataira... Emlékszem a hozzám közelebb álló rajzórákra, ahol Kallós Elekné tanárnő javítgatta türelemmel - némi tehetséget látva bennem - rajzaimat, s Sztanyik Jánosné tanárnő énekóráira, ahol a szolmizálásban és éneklésben - a rajzzal ellentétben - semmi tehetséget sem mutattam, de a zeneszerzők életrajzát s a korstílusok jellemzőit jól megtanultam, s a tanárnő - nagy-nagy tapintattal - értékelte igyekeze­temet... S emlékszem, persze, Forgács Ferenc tanár úr izmainkat alaposan megmozgató testnevelés-óráira is... És azokra is, akik csak rövid ideig tanítottak bennünket vagy egy-egy órára jöttek be helyettesíteni. Ez utóbbiak közé tartozott Tyukodi István tanár úr is, akinek egy-egy “beugrása” egész napra felvidított bennünket, mert sok-sok humorral fűszerezve mesélt mindig valami érdekes dologról, s mi mindig “besétáltunk az utcájába”, azaz figyelmesen hallgattuk szórakoztató, tréfás mondatait, amelyekbe fontos és hasznos ismereteket “csomagolt be” nekünk a világról... Ilyen tanárokat kívánok a harmincöt éves Várkonyi mai diákjainak, mai tanároknak - kollégáknak - pedig olyan diákokat, akik újabb harmincöt év múlva hozzánk hasonló tisztelettel és szeretettel emlékeznek rájuk. Pintér István egykori diák Díszőrség a Várkonyi-szobor előtt ól'

Next

/
Oldalképek
Tartalom