Calvin Synod Herald, 2016 (117. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-01 / 5-6. szám
' AMERIKAI MAGYAR--------------------------\ REFORMÁTUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület CALVIN 1 | M A 1 M hivatalos lapja SYNOD HlKmLU 1/ Alapítva 1900-ban X s 117. évfolyam 2016. május - június 5-6. szám A hívők közössége Kedves Barátaim, Ez a rovat az utolsó melyet püspökként írok. Köszönöm a bizalmatokat, a meghívást, hogy szolgáljalak benneteket az elmúlt évben. Elvezettel látogattam meg újra a gyülekezeteiteket, hálás vagyok a vendéglátásért. A hit által vezérelt életutam során Lukács 24. fejezetében leltem rá a Szentírás legfontosabb, mély benyomást keltő szakaszára. Jézus feltámadása után két tanítványa az O irányába tart, és utuk során találkoznak Jézussal, azonban nem ismerik fel Őt, annak ellenére, hogy két-három évet együtt töltöttek Vele. Jézus a beszélgetés során választ ad aggódó tanítványainak az üres sírral kapcsolatban, hogy mit is jelent a Szentírás Isten általi beteljesülése vonatkozásában. A tanítványok továbbra sem ismerik fel Jézust, de meghívják Őt otthonukba, mivel élvezték a társaságát. Ekkor ezt olvassuk, Lukács evangéliuma 30-31: „Amikor asztalhoz ültek, megfogta a kenyeret, hálát adott érte, megtörte, és odaadta nekik. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték Jézust. Ez a pillanat hatalmas jelentőségű volt - felismerték Őt a szeretetvendégség kimutatásában, immár ismét egyek voltak Jézussal. Azóta ez a keresztyénség hagyatéka. Közösségként gyűlünk össze, az együtt töltött pillanatokban erősítjük egymás közötti kapcsolatainkat. Ugyanúgy, mint a tanítványok az Emmaus felé vezető úton, mi is gyakran elfeledjük ki is valójában Krisztus. A közösséghez kötött létünk arra késztet minket, hogy újonnan felismerjük az Ő üzenetét, ahogy mutatta és tanította, hogy mi módon éljünk egymással. Keresztyénnek lenni annyit jelent, mint igaz “keresztyén közösségben” élni. E nélkül nem lehetünk az egyetemes keresztyén egyház része. Néhány felekezettel ellentétben, mi nem veszünk részt minden egyes héten az Úrvacsora “közös étkezésében.” Krisztus nem tett “közös étkezést” minden alkalommal mikor tanítványaival volt. Ami összetartotta tanítványait és Őt az a közösség összekötő ereje volt. A mai napig Jézus követői számára a “keresztyén közösség” kulcsfontosságú. Mindez a májusban tartandó Kálvin Egyházkerület Évi Közgyűlésén is kimutatkozik, évente ez az alkalmunk, hogy összejöjjünk “szőlőmunkás” testvéreinkkel. A közösségünk felújul, új barátokra teszünk szert, felújítjuk ismeretségünket régi barátainkkal. Különösen élvezem a találkozást a gyülekezetek laikus képviselőivel, rajtuk keresztül értesülök a legátfogóbban gyülekezeteik életéről. Nem volt alkalmam minden egyes templomunkat meglátogatni az idén, így nem volt lehetőségem, hogy beszéljek mindazokkal kik szívükön viselik gyülekezeteiket. A keresztyén közösség jelentősége kihagyhatatlan helyi gyülekezeteinkben. Krisztus azért “hívatott” minket, hogy az Ő szolgálatában tevékenykedve együtt éljünk egymással, példázva, hogyan viszonyuljunk felebarátainkhoz. Keresztyén életünk közösségben bontakozik ki. Pál apostol útmutatást ad, hogyan viszonyuljunk egymáshoz mikor együtt vagyunk. Pál levele a kolosséiakhoz 3:12-13: „Ezért legyetek mindenki iránt együtt érzők, kedvesek, alázatosak, türelmesek! Hiszen Isten kiválasztott benneteket a maga számára, és szeret titeket! Viseljétek hát el egymást, és bocsátsatok meg egymásnak, ha valami panaszotok van a másikra! Ahogyan az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy bocsátsatok meg egymásnak! " Ez a példakép keresztyén életünkre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a parancsot, hogyan éljünk egymással, hogyan viszonyuljunk egymáshoz. Ez szükségszerű. Jakab levele 2:17, megjegyezi „ Ugyanígy van a hit is: ha nem követik a tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nincs benne élet." Közösségben keltjük életre keresztyén hitünket. Manapság gyülekezeteinkben sokan nem tudnak többé részt venni heti összejöveteleinken. Ez arra ad esélyt, hogy keltsük életre a hitünket a gyülekezetben, nyújtsunk kart, látogassuk meg azokat, kik ágyhoz vannak kötve, kik meg vannak gátolva, hogy eljárjanak a templomba. Jakab levele 1:27 ezt
