Calvin Synod Herald, 2011 (112. évfolyam, 3-12. szám)
2011-03-01 / 3-4. szám
16 CALVIN SYNOD HERALD Részlet Dr. Ravasz László HAZAFELÉ... Elmélkedések és imádságok c. könyvéből HELYETTEM... (Nagypéntek) Mert úgy szerette Isten e világot, Hogy az 0 egyszülött Fiát adta, hogy Valaki hiszen O benne, el ne vesszen, Hanem örök élete legyen. János 3.16 Nagypéntek megmutatta nekem, milyen az emberi bűn. Kiderült, hogy Isten és az ember között kibékíthetetlen az ellentét. Nem volt más hátra, mint hogy Isten egy óriás Ítéletben felgyújtsa a világot és haragja tűzében megégesse az O örömét, dicsőségét, szeme fényét: a saját képére teremtett, de elbukott embert. Igazsága s az Ő megbántott és megcsúfolt szentsége olyan félelmes és teljes, hogy csak ez adott volna elégtételt, s ez állította volna helyre a megsértett világrendet. És akkor Isten szeretete, amely nem nyugodott bele abba, hogy igazságának áldozatul essék az ember, testet öltött egy szelíd és alázatos, bűntelen és tökéletes emberben, a Jézus Krisztusban. Tiszta volt, ártatlan és szent. Nyoma sem volt benne eredendő bűnnek, távol volt tőle az esetnek minden makulája és ez a Szent, nagy hő szeretetben helytállóit mindannyiunkért és elszenvedte mindnyájunk büntetését: a halált. Folytatás a 15. oldalról napról napra erősödik. A gyerekotthonban olyan személyekre találtam akik a mai napig fontos szerepet játszanak életemben. Megkaptam a szükséges vallásos nevelést, aminek segítségével tovább tudtam haladni az életben, megtanultam hordozni a saját terhem gondjait. Közeledett a nyolcadik osztály vége mikor döntés előtt álltam, hogy hol szeretnék továbbtanulni. A tiszteletes asszony ajánlotta a Kolozsvári Református Kollégiumot. Eldöntöttem, hogy a Kollégiumba szeretnék menni. Mivel most még első éves kollégista vagyok, előttem áll a következő 3 év, amelyet szándékomban áll Kolozsváron befejezni. Ami a jövőt illeti tovább szeretnék tanulni. Én szeretném Önnek megköszönni nagylelkűségét hiszen nem minden ember hoz áldozatot csak azért, hogy valakinek a helyzetén könnyítsen. Számomra ez jelentős segítség amelyért rendkívülien hálás vagyok. Az ön támogatása által az érettségi után mikor már saját lábra kell állnom sikeresebben el tudok majd helyezkedni a nagyvilágban. Kívánom Isten gazdag áldását Önre és családjára, maradok végtelen hálával és köszönettel... ” Nem minden diák tud ilyen szívhez szóló levelet írni, de mégis ez a kis levél minden diák nevében mond köszönetét. Tőkés Zsolt, a Székelyudvarhelyi Református Kollégium Igazgatója kép sorozattal köszönte meg a Kollégium fenntartására érkezett adományokat amelyeket hozzácsatolt még Nt. Szigethy Béla emlékére érkezett adományokhoz és a Kollégium fűtés rendszerét teljesen felújították. Tavaly az iskolának nagy részét nem lehetett használni mert télen hideg volt sok tanterem. Milyen felemelő, bíztató, zokogásra indító dolog, hogy támadt e földön ilyen szeretet! Volt egy szív, amely így érzett, így akart és így áldozott. Vér, amelyik így buggyant ki, halál, amely ennek a szeretetnek volt a gyümölcse. Ez a nagy, beláthatatlan, megszégyenítő szeretet a teremtés legnagyobb titka, legédesebb csodája, minden boldog reménységnek és tiszta optimizmusnak forrása, a karácsonyi öröm egyenes és roppant betetőzése. Helyettem szenvedett. Ez mutatja a Krisztus szenvedésének a nagyságát. Az én bűnöm, testvérem, gyermekeim bűne, minden ember bűne, terhe és átka reánehezült.Valaki elbírja egy halálnak a kínját, talán kettőét, de a nemzedékek, emberöltők, évezredek, népek, a mindenkori ember halálának kínját csak az bírhatja el, aki testté vált szeretet volt. Oh világos, hogy a Jézus szenvedéseinek nagyságát nem testi szenvedése méri, bár az is elérte a Zenitet, de nem volt nagyobb, mint más, hasonló halál szenvedése. Jézus lelki szenvedése megmérhetetlen. Az a szánalom, amivel keserűbe a sokaságot, míg az átszegezte Őt. A szentnek szenvedélyes irtózása a bűntől, amely özönvizével elborítja a világot és magával ragadta a lelkeket. A gyötrelem, melyet Isten megcsúfolása okoz abban, akinek Isten mindene. Végül egy percre, amikor fájdalma eléri a tetőpontot, az Istentől való elhagyatottságnak érzése, annál, aki egy volt Istennel. „Eli, Eli, Lama Sabaktani!” Ebben a kiáltásban benne jajgat minden idők minden emberének összeomlott és egymásra tornyosuló kárhozata úgy, amint azt egyetlen egy megrepedő szív egy pillanat alatt átérzi, hogy milliók helyett meghaljon bele. Helyettem szenvedett. Óh, hadd érezzem ezt, hogy többé ne legyek léha, fennhéjázó, öntelt, vagy megátalkodott. Mondják, hogy a legkonokabb gonosztevő is megtörik, mikor látja, hogy az ő bűneiért mást visznek a vesztőhelyre. Hát még akkor, mikor tiszta, önfeláldozó szeretetből az ártatlan, a szent adja magát halálra, hogy a gonosz megtérjen és éljen. Ilyesmi sohasem történt meg e földön, kivéve a Golgothát, s az emberi elme nincs berendezve ilyesminek elképzelésére. Ez a Kereszt csodája, titka, az isteni szeretet százszor szent dőresége, a nagypénteki evangéliom:Ugy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adá érette, hogy valaki hiszen Ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ámen. * Atyám, irgalmas Istenem! Szent Fiad Keresztjénél megállva, újra látom, hogy te akartad és Te szerezted ezt a halált és az én hű Jézusom örömest adta magát eszközül erre a Te titokzatos célodra, amit csak Ó ismert, s aminek ujjongott a halál kínjai között. Csak Ö adhatta magát Neked eszközül e célra, mert Ó volt egy Veled szentségben és szeretetben és csak Neked adhatta oda magát, akit egyedül Ó ismert, valamint Öt is egyedül Te ismerted. Oda adta magát Neked, hogy halálából kinőjjön új világod és felfakadjanak az Örök Életnek vizei. Itt a Kereszt alatt ismerlek meg Téged, amíg igazságod égbenyúló sötét hegyein megered és alácsorog Kegyelmed balzsam-zuhatagja. Ide vezettél a Kereszthez, hogy itt összetörjön a lelkem és magamra ismerjek, vádoljam és kárhoztassam magam, s a véres porban zokogva vezekeljek. De ugyanaz a kereszt arra is tanít, hogy itt is, így is szeretsz Te Atyám, s az én megszégyenített, legyőzött, összetört lelkem kedves Te Néked, mert Te szánalom, irgalom vagy és bűnt megbocsátó örök Kegyelem. Nem akarsz elveszíteni, hanem azt
