Calvin Synod Herald, 2009 (110. évfolyam, 1-12. szám)
2009-03-01 / 3-4. szám
18 CALVIN SYNOD HERALD Dr. Ravasz László: AZ ÉN MEGVÁLTÓM ÉL... (Húsvét) Tudom, hogy az én Megváltóm él. Jób 19:25 Tudom, hogy az én Megváltóm él. Az asszonyok, a női lelkek Jézus szívéhez közelebb állottak, mint a férfiak. Annyi férfi tagadta meg, árulta el, feszítette keresztre; nincs egyetlen egy asszony, aki bántotta, gúnyolta vagy átkozta volna. Pilátus felesége álmatlan éjszakákon küzd, hogy férje ne ítélje el, s mikor feszíteni viszik az Urat, a férfiak vagy szótlanok, vagy szidalmazzák Őt, de Jeruzsálem leányai kivétel nélkül siratják őt és ez a sírás a női lélek legdicsőségesebb tette. Ezért jutott asszonyoknak osztályrészül, hogy a feltámadott Jézust először meglássák. Asszonyi lélek volt tehát az, amelyikben kimélyült, bizonyossággá, kijelentéssé vált az ó-testamentumi árnyékos sóhajtás: Tudom, hogy az én Megváltóm él. Először azt jelenti ez az Ige, hogy aki megváltott engem, nem maradhatott a sírban. Neki élnie kell azért, mert Megváltó volt. Aki belenyúlt a Mária Magdolnák életébe olyan hatalmasan és olyan dicsőségesen, aki hét ördögöt űzve ki belőlük, széttépett lelkűket meggyógyította, aki békességgel és örömmel töltötte be a szíveket, fényt adott a szemeknek és összhangot támasztott a lélekben: az nem lehet halott. Mit tett a bénákkal, a poklosokkal, a betegekkel, a halottakkal? Mit tett Zakeussal, Zebedeus fiaival, Péterrel és Lázárral? Közelében hogy alakultak át a lelkek, miképpen áradt egy ismeretlen új létnek atmoszférája! Alázatos külseje alól hogy sugárzott ki az Élet Fejedelme, egy új teremtésnek kezdete és vége. Lehet-e halott, akiből élet támadt? Mennyire nem e világból való volt, mikor magára vette a világ bűneit, mikor hüvelybe parancsolta a Péter kardját, mikor méltósággal hirdette a helytartó előtt: Te mondád, király vagyok. Elmondta főpapi imádságát, a Kereszten is magához vette a latornak a lelkét s meghalt úgy, hogy a pogány százados felkiáltott: „Bizony, Isten Fia volt ez ember...” Erre nem lehet mást mondani mint ezt:,, Tudom, hogy az én Megváltóm él. ” Él, mert érzem benne Isten erejét, kegyelmét, bocsánatát. Él, mert belenyúlt az életembe és megváltoztatta azt, mert lelkem legnagyobb kérdésére teljes és végleges feleletet adott, mert új életet adott nekem azzal, hogy Önmagát adta. Tudom, hogy az én Megváltóm él. Azt is jelenti ez az Ige, hogy azért Megváltóm nekem, mert él. Az a tény, hogy feltámadott, hogy Magdolnáéknak s az apostoloknak megjelent, nemcsak következmény, hanem első, közvetlen őstapasztalás, alap és kezdet. Feltámadott a Krisztus, tehát Ő a mi Megváltónk, Istennek a Fia, aki érettünk jött és velünk akar tovább lenni. Lejött e földre, mert küldetése volt és itt foglyul ejtvén a Neki adott lelkeket, diadalmenetben tért vissza a dicsőségben, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön. Ha látom húsvéti fényben az Elet Fejedelmét és hitemmel megtapasztalom Őt, mint aki halottaiból harmadnapon feltámadott, világos előttem mindaz, ami történt vele a földön, szűztől való születésétől kezdve a Kereszt haláláig. És világos előttem az örökkévaló Krisztus, a Szentháromság második személye, aki öröktől fogva az Atyától nemzetett, szűztől testben megszületett, szenvedett, meghalt és eltemetteték, szállá alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada s felméne mennybe. Tudom, hogy az én Megváltóm él. * Örökkévaló Istenem, Életnek Ura és Királya, áldalak és magasztallak Téged, hogy nem hagytad a Te Egyszülöttedet a koporsóban és nem engedted, hogy a Te szented rothadást lásson. Imádlak és áldalak a húsvéti győzelemért, amelyet magadnak szerzettéi, de áldásaival és gyümölcseivel minket éltetsz. Áldalak és imádlak Téged, hogy az én feltámadott Uram, a második Adám, egy új emberiségnek lön magva és gyökere, mindazoknak, akiket Te elhívtál, hogy Benned és Neked örökre éljenek. Hálát adok Néked, hogy a feltámadott Úr Krisztusban elültetted e világban titokzatos szőlőtőkédet, ősfáját a lelki emberiségnek és a tőkén viruló ággá növeled és drága szüretté érleled mindazokat, akiket öröktől foga kiválasztottál. Köszönöm, hogy nekem is szerelmes Atyám és megváltó Istenem vagy, hogy a Te ajándékodból hitemmel elfogadhatom az új életet, hogy beleoltattam a szent és drága olajfába és a Te benned való élettől engem semmi el nem szakaszthat. Boldog húsvétom napján Krisztusommal egy vagyok minden szentekkel és elhivatottakkal és közelebb érzem lelkemhez meghalt kedveseim megváltott lelkét, mint amíg testben velem jártak. Érzem, hogy olyan közel vagyunk egymáshoz és annyira egyek vagyunk, olyan közös az életünk, mint azon egy óriás fának két, egymás melletti rügyből nőtt gallya. Minden földi látás és tapasztalás hiányosságain túl érzem ezt a dicsőséges közösséget és visszahangozza lelkem tovább Szent Fiad Igéjét: Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki én bennem hisz, ha meghal is, él az. Amen. (Ján, 11:25) * Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik és a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige: Elnyeletett a halál diadalma! Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bűn: a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. 1. Kor. 15:5-57 Felhívás a klérushoz Bethlen Communities Quadrennial Assembly Ligonier, PA October 21, 2008 Hálás vagyok a lehetőségért, hogy így, egyenesen beszélhetek a gyűlés befejezte előtt. Mivel ilyen sok lelkész van jelen az én generációmból, nem csak kötelesnek érzem magam, hanem ihletve is arra, hogy egy nyilatkozatot tegyek, ami egy egyértelmű hadbaállásra szólító felhívás. A pár héttel ezelőtti AMRE Konvención nyugtáztam a papság véleményét, miszerint szükséges ismételten kijelenteni mindanynyiunk befolyását és tekitélyét a Federációban és felette. A személyes értelmezésem ezen nézettel szemben egy szóban fejezhető ki: Végre! Tárt karokkal fogadjuk az egyházat és a lelkipásztorait, hogy újraélesszék és megfiataltsák a valamikori büszke, dinamikus szerepet és felelősséget hogy az AMRE testvéries előnyeit és biztosítási termékeit támogassák. i
