Calvin Synod Herald, 2006 (107. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5-6. szám
20 CALVIN SYNOD HERALD harmincas évek végén az egyházhoz körülbelül 120-140 család tartozott. 1940-ben 161 fizető tagja volt, s anyagilag összesen 330-an támogatták az egyházat. Közülük persze nem mindenki a Westside-i negyedből került ki, s a Carroll Avenue vidékén természetesen más vallásúak is laktak. Az Egyesült Államokban a bevándoroltak számára az egyik legfontosabb szervező erő az egyház volt. A Westside-i református gyülekezet alapítói közül sokan jöttek a Máramaros megyei, Visk városból, amelynek 1900 körül cca. 4400 lakosa volt. A viskiek közül az Igyártó család neve forrott össze az egyházzal. A későbbi egyháztagok között találhatók a Csákai és a Sebestyén családok, mindkettőjüknek híres magyar hentesüzletük volt a Westside-on, közel a templomhoz. A Carroll Avenue környéke az ötvenes évek végére etnikailag megváltozott. A betelepedő feketék kezdték kiszorítani az ott élő fehér lakosságot, s az egyház vezetői elhatározták, hogy elköltöznek a régi templomból. Célpontul az O 'Hare repülőtérhez közeli Norridge városát választották. 1960 és 1967 között két templomban is tartottak vasárnaponként istentiszteletet. Az új környezetben egyre fontosabb lett az angol nyelvű szolgálat, mert a gyülekezet vezetői és tagjai megoszlottak a magyarok és az amerikaiak között. Ez azért is érdekes, mert az amerikai tagság nem a környék lakosaiból, hanem az évek során az egyház köré nőtt hívekből tevődött össze. A Foster és Coumberland sarkán vásárolt tágas területhez parókia is tartozott, amelyek alsó helyiségében tartják az istentiszteleteiket napjainkban is. Főtiszteletü Dr. Parragh Dezső lelkész, 1947 és 2000 között 53 éven át vezette a gyülekezetét, amely az utóbbi években Norridge-i Magyar Református Egyházra - Norridge United Church of Christ - változtatta nevét. Az életrajzi adatait a gyászjelentésben már közöltem, de úgy hiszem az ismétlés nem lesz érdektelen. Dr. Parragh Dezső 1913. október 9-én született Budapesten, ott végezte középiskolai majd egyetemi tanulmányait is, lelkészi vizsgáját 1935-ben tette le. A kiváló tanulmányi eredményeiért előbb a strasbourgi majd a princetoni egyetemtől kapott ösztöndíj ajánlatot. Mesteri diplomáját a Columbia Egyetem, míg a doktori fokozatot a University of Chicago teológiai tanszékén szerezte. Tanulmányai befejeztével szándékában állt hazatérni Magyarországra, tervét a második világháború kitörése hiúsította meg. Az újvilágban a kanadai Calgaryban, 1939-ben vette át a magyar gyülekezet vezetését, majd az Egyesült Államokba visszatérve, előbb Elisabeth, New Jersey, később Bethlehem, Pennsylvania lett az új állomáshely. 1947-ben, Chicágóban átvette a megüresedett Westside-i Magyar Református Egyház lelkészi hivatalát, melynek áldozatos, s egyben felemelő szolgálatát 53 éven át, 2000-ig vezette. Lelkészi hivatalának gyakorlásában segítségére volt, a zeneileg képzett - Juliard-ot végzett - Gizella asszony, aki férje mellett az egyház orgonistája, valamint az énekkar vezetője volt. Parraghék 1942- ben kötött házasságából egy leánygyermek született, aki azután három unokával, s azok további tíz dédunokával örvendeztették meg a családot. A szülők külön öröme, hogy az egyik unoka, Rev. Nathan Crandall folytatta nagyapja hivatását, és jelenleg Michigan államban lelkész. Ft. Parragh Dezsőt 1979-ben választották a Kálvin Egyházkerület püspökévé, s a felelősségteljes hivatalt a szokásos négy éven keresztül viselte. A beiktatási ünnepségnek jómagam is résztvevője voltam, onnan származik egy kedves amerikaimagyar emlékem. A bankettra messzi földről érkeztek küldöttek, hiszen a Kálvin Egyházkerület határai számos keleti és középnyugati államot ölel magába. Lelkésztársai mellett az egyházi küldöttek között több idős, öregamerikás magyar is érkezett, akik presbiteri funkciókat töltöttek be a különböző gyülekezetekben. Beszédek, kitüntetések és adományok átadása következett, s a borítékba zárt ajándékokat „decall-ak” nevezve adták át az újonnan beiktatott püspök úrnak. Úgy gondolom pár szóval illik megmagyaráznom a ,,decall” szó jelentését, miután a szó - akárcsak a szép szokás - lassan kihal az amerikai magyarság szótárából és életéből egyaránt. Az elmúlt század elején az Amerikába özönlött magyarság jelentős része, bányákban és a fejlődő acéliparban kereste kenyerét Pennsylvániában. A kétkezi munkásemberek céljaik elérése érdekében vállalták a nehéz körülményeket. Albérlőként, ágyrajáróként ún. burdosként éltek, hogy minél többet tudjanak spórolni és hazaküldeni a családnak. A hazaírt leveleiket az angolból átvett decall that’s all - szóval zárták, s a levelekben mindig volt pénzesutalvány, csekk vagy sok esetben készpénz. Innen maradt meg az öreg-amerikás magyarjaink között a decall szó, valamint a számomra ismeretlen szokás, melyet Parragh Dezső mosolyogva mondott el nekem, több mint huszonöt évvel ezelőtt. 2000-ben Ft. Dr. Parragh Dezsőtől a fiatal Nt. Tóth Péter vette át a Norridge-i Magyar Református gyülekezet vezetését, akit idén Nt. Szabó Pál váltott. A gyülekezet tagsága is sokat változott, az úttörő viskiek lassan kihaltak, manapság főleg az Erdélyből jött bevándorlók adják a tagság többségét. Az Egyház az új, fiatal tagjainak köszönhetően él tovább, és nyolc év múlva, 2014-ben a százéves évfordulót ünnepelhetnek. Sebesi Samu ORGONASZÓ i. Vasárnap van. A kálvinista papilak kertjében, lilás borostyán fürtökön, a májusi napsugár ragyog. A sűrűn lombosodó jázminbokrokon keresztülhasít a fény és rácsókolja meleg ragyogását az alatta nyíló gyöngyvirág fehér csengőire. Az almavirág halvány rózsaszínnel árnyalt szirmai hullanak a fákról, s ha lebben a tavaszi enyhe szél, mint ezer fehérszámyú pillangó kóvályognak a levegőben. A virágágyakban nyíló rezeda, pézsma, szegfű és violakelyhekből omló illat párája hullámzik szerteszét, és körös-körül mézgyűjtő méhek egyhangú zümmögése ver altató neszt. A fák lombj ai között pondrókra cserkésző cinkék pittyegnek és olykor belenótáznak a tavasz hangulatrajzó pompájába... Margit, a papkisasszony, a zöldre festett kerti pádon ül. Iijú, mint a kikelet és szép, mint a virágos, madárdalos tavasz. Becsukja a regényt, amelyből olvasott, és a környezet szépségének varázsa alatt, lelke tovább álmodja a regénynek azt a fejezetét, mely a falusi élet tiszta boldogságát festi. A rácskerítésen túl a templom áll, magasba szökő sugár tornyával, melyben megkondulnak a harangok. Mély, zengő hangjuk végigrezdül a völgyön, ahol a falu az erdős hegyek lábáig nyújtózkodik. Mihelyt elnémulnak a harangok, felbúg az
