Calvin Synod Herald, 2003 (104. évfolyam, 3-12. szám)

2003-05-01 / 5-6. szám

CALVIN SYNOD HERALD 13 a világra, nem ebből a világból való, nem a földbcfl, nem a test­ből, hanem a mennyből, az örökkévalóságból. 0 azért ment fel, hogy szemeinket annak a meglátására fordítsa, ami odafent van. 0 bennünket is odahív, odavonz, ahol 0 van, az Atya jobbján, örömre, békére, boldogságra, hogy többé ne álljunk szembe Istennel, ne kelljen háborúságban, félelelemben élnünk itt alant a földön. Ott fent a Lélek, az Istennek Lelke, minden igazságnak, szentségnek, tisztaságnak a forrása és áldásai: szeretet, öröm, békesség, béke tűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mér­tékletesség. Keressük azokat, amik odafent vannak! Az útmu­tatást megtaláljuk az Igében: meghalni és feltámadni Krisz­tussal. Ami azt jelenti, hogy hitbeli közösségünknek kell lenni Krisztussal. Át kell élnünk az ő halálát és feltámadását, meg kell halnunk a bűnnek, meg kell tagadni, keresztre feszíteni, eltemetni a mi óemberünket, amelyik a bűnnek szolgája, amelyiknek nem az odafent lévők kellenek, hanem az itt alant levők és fel kell támadni, új életre születni, a Krisztuséhoz hasonló életre - olyan életre -, amelyik a Krisztussal él és Krisztussal együtt el van rejtve Istenben. Az odafent lakozókat csak a föld porát magáról lerázó élet, a felemelkedett élet, a feltámadott és mennybe szállt Krisztussal egyesült élet keresheti. Ez az egyetlen út! Az Istenben elrejtett élet. Mindenkinek van nyilvános élete, amit mutat és senki elől nem rejtegethet. Van mindenkinek bűnben elrejtett élete is, amelyikről hallgat és takargat a nyilvános élete mögött. De van-e Istenben elrejtett életünk? Olyan, amelyik befelé fénylik örök ragyogással” „a szív elrejtett embere a szelíd és csen­des lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt ” (1 Péter 3,i). Istent félő, Istenben bízó élet, amelyet elrejt Isten az 0 orcájának rejtekében, hogy fényljék szüntelenül, egy örökkévalóságon keresztül. A világ előtt az ilyen életnek nincs semmi fénye, amely önmegtagadásban és az emberek tetszé­séről való lemondásban áll. Alázatosságban és szolgálatban fejeződik ki, de egykor nyilvánvalóvá lesz az értéke, felragyog egy elrejtett élet; eltakarta a fold, körülvette a test. Csak néha látszott egy-egy sugár az elrejtett élet harcaiból és győzelmei­ből, imádságaiból, azok meghallgatásaiból, örömeiből és fájdalmaiból. Áldozócsütörtökön nyilvánvalóvá lett Krisztusnak Istenben elrejtett élete: ez az élet nem a földé, nem a világé, felvitetett dicsőségbe az Atya jobbjára. így lesz nyilvánvalóvá a mi Krisztussal együtt Istenben elrejtett életünk is: meg fogja látni a vüág. Amikor majd üt Krisztus órája, mikor meghódítja a világot és megjelenik, akkor majd mi is Ővele együtt megjelenünk dicsőségben. Ha vele együtt meghalunk, vele együtt fel is támadunk, Ő lesz a mi életünk és az Ő dicsősége a mienk lesz. Ezért úja János apostol: „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hoz­zá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. (1 Ján 3,2). Ne mellőzzük el azt az utat, amelyik a győzelemhez vezet! Ez az út az Ige és az imádság útja. Az Isten Igéjében kitárul előttünk minden szépsége azoknak, akik odafent vannak: az Isten, a Krisztus, a Lélek. Látható lesz rendeltetésünk: világot legyőző diadalmas élet, az örök élet romolhatatlan boldogsá­gának ígérete, a lélek békéje, ujjongó öröme. Odafentvaló, mennyei életet élhetünk ebben a világban és megnyílik szá­munkra az ég, hogy egykor befogadjon és együtt lehessünk Krisztusunkkal. Ha imádkozó lélekkel, szorgalmasan és állan­dóan gyönyörködik lelkünk az Isten beszédében, akkor egyre inkább erőtelenek lesznek azok a hatások, amelyek most le­felé húznak és megtelik szívünk annak érzésével, hogy életünk Krisztussal el van rejtve Istenben. Új szívet, nagy gondolato­kat, világot mozgató akarásokat, indulatokat nyerhetünk. És az a szív amelyiket szűkké és kicsinyessé tett a világ szerete­­te, mérhetetlenül naggyá válik, elfér benne áldozócsütörtök tanítása, helyet foglal benne a mennybe szállt Krisztus, aki helyet készít az Atya jobbján. A földiek közönségessé teszik, akik pedig odafent vannak, megdicsőítik az életet. A földiek a múlandóság felé sodornak, akik odafent vannak, örökéletet adnak. A földiek lecsökkentik igényeinket, akik odafent vannak, a világ fölött álló isteni hivatást adnak, felhatalmazást Krisztus világot megváltó munkájában való részvételre. Keressük, amik odafent vannak! Krisztust keressük, aki az Istennek jobbjára emeltetett. Kocsis Attila /--------------------------------------------------------------------------\ MENNYBEMENETEL („Felemeltetett a mennybe... ’’Márk 16,15) elmentél hogy velünk maradj örökre így akartad s hogy jól van így míg kezünket fogod itt az enyémet s amott más kontinensen az övéket és bárhol bárkiét - míg kezünket fogod tudjuk, hogy jól van így de hogy Pétert hogy édesanyádat milyen nehéz úton vezetted s milyen hatalmas kézzel hogy szívünk meg nem szakadt - légy áldva Mester mennybe ment Király dicsérjen az ég kereszt töprengő értelem s a szívünk Dr. Herjeczki Géza (1979) V_________________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom