Calvin Synod Herald, 2000 (101. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5-6. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD majd Harsányi István, utána pedig Harsányi Sándor 1917- 1924-ig. 1924-ben Tóth Mihály vette át a szerkesztést, majd Hankó Gyula. A következő szerkesztő Vasváry Ödön lett 1925- 1926-ig, utána Horváth Sámuel szerkesztettl929-ig, később pedig Takaró Géza. Dr. Melegh Gyula 1930-1936-ig szerepelt. Ezután Bernáth Árpád következett 1936-1938-ig, majd Böszörményi István. Dr. Tóth Sándor 1938-ban vette át a szerkesztést, s végezte 1960-ig. A következő három évben dr. Harangi László szerkesztett. 1963 nevezetes dátum a lap történetében, ugyanis ekkor szűntette be a közegyház a német és a magyar nyelvű lap: a Reformátusok Lapja kiadását, illetve segélyezését. A 63 éves lap máról holnapra megszűnt volna, ha a Magyar Egyházkerület nem vette volna át saját lapjának. A szerkesztést e kritikus időben Dr. Szabó Istvára bízta a Kerület Tanácsa. Dr. Szabó István erőfeszítésének köszönhető, hogy a lap nem szűnt meg. Anyagi bázis hiányában a lap újságpapíron jelent meg, szerény külsőben az Egyházkerület segítségével. Öt évi szerkesztés után Dr. Szabó lemondott. Ekkor választott a Kerület új szerkesztőt Vitéz Ferenc személyében. A Kerület emelte lapsegélyét, s így volt lehetséges jobb papíron jelentetni meg a lapot. A vázolt körülmények között a jelenlegi szerkesztő kiadásában a lap terjesztése kedvezőnek látszott. Sajnos, rövid idő múlva újabb nehézségek keletkeztek: emelkedni kezdett a papír ára és a nyomdaköltség. A lap előfizetési ára emelése nem állt arányban az árak emelkedésével. Sajnos, az előfizetési ár emelése magával vonta az előfizetések csökkenését. A Tanács 10 szám nyomtatási költségét előre fizette ki, de csak lehetetlen volt a pénzügyi mérleg helyreállítása. Hogy elkerülje a lap a krízist, a Tanács 1974-ben 10-ről 8-ra szállította le a lap számát, míg 1975-re 6-ra csökkentette. A lap kezdetben hetilapként jelent meg, 1935-1958 között havonta kétszer, 1959-1973-ig havonta, illetve évi 10 szám, s mint már említettem, 1974-ben 8 szám jelent meg, míg ebben az évben 6 számra számítunk. A lap kezdetben magánkézen volt, majd Kalassay Sándor szerkesztése idején a felekezet tulajdona lett, majd ismét magánkézbe került, aztán a felekezet a presbiteriánusokkal együtt adta ki, 1934-től 1963-ig ismét a felekezeté. Beszüntetése hírére a Kálvin Egyházkerület vette tulajdonába. A lap kezdetben magyar lap volt, 1963-1968-ig angol cikkeket is hozott, míg 1968-tól felerészben magyarul, felerészben angolul jelent meg, tekintettel a nemzedékváltozásra. A lap neve megindulása idején Amerikai Magyar Reformátusok Lapja néven jelent meg, később csak Reformátusok Lapja nevet viselt. 1972-ben az Egyházkerület határozata folytán a lap neve megváltozott Calvin Synod Herald - Reformátusok Lapjára. 1971-től kezdve, ugyancsak az Egyházkerület határozatára, az angol rész került a lap elejére, másik felére a magyar szakasz. A lap egyházépítő szándékkal indult, s végezte is e szolgálatát. Hozott vasárnapi iskolai anyagot is a gyermekek számára. Felnőttek részére irodalmi anyagot is közölt. Hangja amerikai magyar hang volt, polemikus a „becsatlakozások” idején, de mindenkor magyar, református és választékos, nem bocsátkozott le a testvérharc elkeseredett nívójára. Irodalmi, világnézeti, tudományos és elsősorban teológiai szinten csúcsok felé törekedett. így szolgálta és szolgálja nemcsak a Kálvin Egyházkerület tagjait, hanem az amerikai magyarságot és magyar reformátusságot, a diaszpórát, valamint a hazai reformátusságot is. A Lap további szerkesztői: Kántor Pál 1981-1987; Ludwig K. Kálmán 1987-1988; Dr. Szabó István 1989-1999; Dr, Vitéz Ferenc és Kovács Albert 1999-től. A Lap jelenleg 1300 példányban jelenik meg. A Lap fenntartói közül megemlítendő az Amerikai Magyar Református Egyesület, Köteles Béla gyára, a PEMCO Cég, valamint Volosin Lenke, aki nagy szeretettel és tekintélyes összeggel segíti a Lapot. A Lapot 43 országba küldjük ingyen. így élt, szolgált, de sohasem kiszolgált, a Reformátusok Lapja, jelenleg a legidősebb magyar református lap, az óhazát is beleértve... Hálával tekintünk az égre Istenünkhöz, hogy megáldotta, áldott eszközként használta fel lapunkat. Bizalommal tekintünk Felé ismét áldásért, és tekintünk reád is, Magyar Református Egyházkerület, az édesanyaegyház legidősebb leánya, s reátok annak alkotótagjai, akiknek - Isten után - kezébe és szívére teszem szeretett újságunk, a Calvin Synod Herald - Reformátusok Lapja jövőjét... Általatok él, vagy bukik Isten szétszórt magyar református népe e mindenkor diadalról zengő harsonája. Vitéz Ferenc, szerkesztő Magyar Református Zászló? Közös protestáns városi istentiszteleteink alkalmával gyülekezeteink saját zászlaikkal jelennek meg, mi megjelenünk zászló nélkül. Meg is kérdik, hogy nekünk van-e zászlónk? Amikor azt mondjuk, hogy nincs, nem értik. Pedig valójában van! Énekeljük, hogy Krisztus zászlaja alatt menetelünk; emlegetjük, mint Krisztus keresztjét, kiábrázolás nélkül. Ha nekünk nincs is zászlónk, Krisztusnak van! Mi sem könnyebb, mint elfogadni Krisztus zászlaját! Egyházunk és Egyházkerületünk címerében ott van a zászló: piros mezőben fehér kereszt! Ha címerünket középre tesszük, amiből vettük a zászlót: megvan egyházunk zászlaja! így született meg a gondolat, így is történt! Híveink várakozáson felül adakoztak rá. Megkértük Orvos Erzsébet iparművésznőt, aki a terv szerint elkészítette a zászlót, a kereszt közepébe hímezve a teljes címert; hazai Egyházunk és Kálvin Egyházkerületünk színes címerét. A zászló el is készült; 1979. advent első vasárnapján szenteltük fel - tudtunkkal az első ilyen zászlót a maga nemében. Egyházunk 1980. január 20-án tartott közgyűlésén a zászlót hivatalosan is magáénak fogadta el. A zászló hordozható. Rúdja tetején kereszt van, mint a cí-
