Calvin Synod Herald, 2000 (101. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 Buda a XV. században (egykorú fametszet alapján) Református templom a Budai Várban? Nyílt levél a Világ Református Magyarjaihoz Tiszántúli Református Egyházkerület Főtiszteletű Dr. Bölcskei Gusztáv Püspök Úrnak 4026 Debrecen Kálvin tér 17 Főtiszteletű Püspök Úr! Mélyentisztelt Főgondnok Úr! A megelőző 1996-os Magyar Református Világtalálkozó alkalmával a budai várban is voltam. Előbb is, de különösen az utolsó alkalommal feltűnt, hogy a Római Katolikus Egyháznak három temploma van a várban, az Evangélikus Egyháznak is van temploma, és van egy Izraelita templom is. Megdöbbentett, hogy a várban nincs református templom! 1996. augusztus 19-én a Kálvin téri templomban hirdettem Igét. Említettem látogatásomat a várban, s említettem, hogy református templomot nem találtam ott. Mondtam: Magyar reformátusok, fel a budai várba, és legyen nekünk is ott templomunk! Ismeretes, hogy Luther fellépése után 1522-ben megszólalat a reformáció lelke a várban, és mártírjai is voltak. Magyar népünk lelkesedéssel fogadta a reformációt, s nagy áldozatot hozott érte: 26%-ra csökkentették számát... Ez a magyar protestantizmus a reformáció kezdete óta egyházi, tudományos és nemzeti szempontból vezető szerepet vitt az országban. Kívánatos, hogy még ennek az évezrednek lezárta előtt a Református Egyháznak is legyen temploma a budai várban! Ha valakinek van helye, érdeme és joga rá, hogy ott legyen, a Református Egyháznak elsősorban joga van hozzá! Arra kérem tisztelettel Egyházkerületünk püspökeit és főgondnokait, Zsinatunk és hazai Egyházunk tagjait, minden lehetőt tegyenek meg, hogy elinduljunk jó Budára, és foglaljuk el méltó helyünket, ha ötszáz évet késve is... Amennyiben a Mária Magdaléna, vagy a Szent Miklós templom állami vagy városi tulajdonban lenne, az kérendő el templomul. Ha ez nem lenne lehetséges, esetleg más régi, egyházi használatban nem lévő hasonló épület szerzendő meg templomnak. Tudom és hiszem, hogy erre a felkérésre megmozdul a Kormány, a Főváros, a hazai és az egész világon szétszórt magyar reformátusság szíve, s mire eljön a következő Világtalálkozó, felszentelhetjük Buda várában megillető helyen református templomunkat Isten segítségével dicsőségére. Tudom és hiszem, hogy ezt a tervet a Kormány, a Főváros Vezetősége, Hazai Református Egyházunk, és a Magyar Nemzet lelkesen támogatni fogja, és meg is valósítja! E terv megvalósításához $ 10,000.00 (tízezer)-t ezennel megajánlok. Püspök és Főgondnok Uraim, Református Egyházunk - fel a budai várba!!! Isten legyen segítségül... Maradok atyafiaságos szeretettel, tisztelettel és reménységgel: 2000. március 15. Dr. Vitéz Ferenc, a Kálvin Egyházkerület tiszteletbeli püspöke AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA SZÁZ ÉVES JUBILEUM Amerikai magyar református életünk kezdete 1891-re nyúlik vissza, amikor megalakult a clevelandi, majd a Pittsburgh! Első Magyar Református Egyház. Öt évre rá, 1896- ban megalakult az első egyházmegye, s még abban az évben az Amerikai Magyar Református Egyesület. A következő évben Bridgeporton megkezdődött a vasárnapi iskolai tanítás és a teljesidejű nyári iskola. Ez az év számunkra elsősorban azért nevezetes, mert annak augusztusa elsején indult meg az első amerikai magyar lap, az Orálló, az Amerikai Magyar Református Egyesület havonta kétszer megjelenő lapja New Yorkban, Kalassay Sándor szerkesztésében. Ez a lap két évig szolgálta az amerikai magyar reformátusságot. 1900. július havában Kuthy Zoltán New York-i lelkész találkozott Csutoros Elek clevelandi és Konyha Pál pittsburghi lelkészekkel. Arra buzdította őket, hogy indítsanak egy egyházi lapot. Ebben az időben hat lelkész volt Amerikában, már két csoportra tagolva, az egyháztagok pedig szétszórva New Yorktól Clevelandig. Kuthy unszolására beleegyeztek a lap megindításába, melyhez személyenként 70 dollárt adtak össze, így indult meg az „ Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” hetilapként Kuthy Zoltán szerkesztésében. Az első szám Clevelandban, 1900. augusztus 15-én látott napvilágot. Kuthy Zoltán csakhamar átadta a lap szerkesztését Csutoros Eleknek. (Pontos adatok nem közölhetők, jelenleg a lap össze van csomagolva és átköltöztetésre vár.) Csutoros Elek után 1901-től 1907-ig Kalassay Sándor volt a szerkesztő, (Folytatás a 12. oldalon)
