Calvin Synod Herald, 1999 (99. évfolyam, 2-4. szám - 100. évfolyam, 9-12. szám)
1999-11-01 / 11-12. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 11 PAÁL GYULA: Kezemben van A Calvin Synod Herald... az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 1999. szeptember-októberi száma. Az új szerkesztő Dr. Vitéz Ferenc megbízható józanságával, bámulatos munkabírásával remekel. Bemutatja rangos angol cikkben közegyházunk új elnökét The Rev. John H. Thomas-t, szintén nála is hihetetlen munkabírás, tájékozottság. Reméljük rövid igehirdetésekben is bemutatkozik hamarosan. Újra az angol cikk, a címével rögtön sokat mond és igazat mond. Persze én rögtön el is fogadom az alap tételt, írásaimban mindig is hangsúlyoztam: “John Calvin haüed as Christianity’s first truly modern theologian. Nekem pl. csak pár pontban ez jelenti: Kálvin az irresistible grace az általános kegyelem és kijelentés tanában kortársait messze túl haladta és utat nyitott Ellis és társai tudományos meglátásához, a világegyetem fizikai törvényekkel teremtetett és az ember szabású ember világ pedig erkölcsi lelki törvényekkel, az egyik elnökjelöltünk meg is jegyzi: a Tíz Parancsolat nélkül el sem képzelhető Amerika élete. Még egyben Kálvin valóban megelőzte kortársait, imigyen: a megtérés első dinamikus jellemvonása a tanulékonyság, ez nemcsak hittanilag, de lélektanilag is igaz. Az értékes cikk önmagáért beszél, az én hozzáadásom szintén fontos. A UCC 22-ik General Synod határozataink ismertetése remélem előírt olvasmány lesz lelkészeknek, presbitereknek. Jó lett volna a döntéseket pl. a következő igével kezdeni, sajnos ez már nem szokás amerikai protestáns egyházi körökben, tehát az ige: hogy mindenek épülésre, jó rendben legyenek. 1 Kor 14,26,40... Nem ártana igei tartalmat adni a gyakorlati élet terén hozott döntéseknek, szintén Pál apostol igéjével 1 Thess. 5, 21 “Mindent megpróbáljatok, ami jó azt megtartsátok”. Angolul idézem az Egyetemes Zsinat legfontosabb döntését, talán első a történelmi egyházak között, példaadó, hiszen földünk, a mi életünk megmentésével foglalkozik. “Recognized the dangers of global warming and urged ratification of the Kyoto Climate Change Treaty” Remélem közegyházunk szerény lapja ezzel a kérdéssel hozzáértően, tényekre építve fog foglalkozni. A hidegen hangzó angol rész után az új szerkesztő Dr. Vitéz megmutatja, hogy hol érzi magát otthon. Igen, a mi lapunkat meg kell rendelni és olvasni, a magyar részt is, na igen itt én is haza beszélek érthető okokból. Ismerjük a két idézett verset, Reményik Sándor: Templom és iskola. Mi is ismételjük a költővel: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát. Áprily Lajos: Kálvin, 1535. A vers drámaian felemelő, így csak magyar református költő tud írni, és Kálvin ezt megérdemli. Aki ismeri Illyés Gyula verseit, akit joggal neveznek a nagy magyar modern költőnek, azok tudják, hogy elődei református lelkészek voltak, jobb lett volna ha az marad ő maga is. Igen, Dr. Vitéz tud magyar református egyháztörténetet írni, meleg szívvel, kellő hangsúllyal. Nekünk is illene ennyit tudni elődeink ősi szent hitéről. Reméljük folytatja az új kor útvesztőiben is. ízelítőt is ad, hogy hogyan kell használni a két hitvallásunkat. Idézi a Heidelbergi Káté 54-et és jól idézi. Aztán egy kis tanító Ízelítőt ad az egyháztörténészeknek, hogy hogyan kell közel hozni hozzánk a magyar református egyháztörténet kimagasló jellemeit. Persze ő is haza felé húz. Felvidéki Hitvallás. Kassa 1662. Rövid és brilliáns. A Bibliát nem idézi, de kiérezzük, hogy ismeri a Szentírást, és nemcsak ismeri, hanem éli is. “Lám akik bíznak sok szekerekben, Erős lovakban, számos seregekben (a prófétai iratok ismerete) Meghanyatlanak és mind elesnek. Szégyenvallással körül vétetnek. Ellenben pedig valaki hitből megemlékezik Jákob Istenéről, Talpokra állván diadalmasok, Bátorságosok, mozdulatlanok. Igen így kellene bemutatni, Méliust, Dévait, Sztárayt, Szegedi Kis Istvánt. Egy-egy rövid idézet tőlük sokkal többet jelentene, mint a nagy általánosságok. Mindig hallottam és olvastam, hogy Szegedi Kis István állta a helyét Európa nagy reformátorai között, de egy idézetet nem olvastam tőle. Maga a szerkesztő is közöl egy verset, amit fiatal korában írtl943 Sárospatak jelzéssel, és ez a vers ma is igaz. Szállni, szállni, szállni kell nekem. Remélem most már nem hagy minket hátra, hiszen egyháztörténeti dokumentumok megőrzésében, kiértékelésében most már Dr. Komjáthy Aladár halálával magára maradt. Pálóczi Czinke Istvántól tanulni imádkozni, ma is okos elkötelezés. A Felvidéki Hitvallásból tanulni érces, hívő bátorságot, most már nem a leszerepelt Habsburgok és Ellenreformáció elleni harcra, bár ez sem ártana ma sem, hiszen mi már olyan engedékenyek vagyunk, hogy már azt sem tudjuk, hogy mit hiszünk, de nagy szükségünk van a földünk megmentésére való felkészültségre. Igen főszerkesztő és szerkesztő urak New Jerseyben vizek és több vizek hirdették hogy a hurrikánok, tornádók ha teljes ütéssel jönnek, omladozni fognak a büszke felhőkarcolók, remegni fog a föld és jöhetnek ám az üstökös és aszteroid beütések is. Ennek a nagy szívű országnak, - mely néha tékozló is - van mindenre pénze, segítséget nyújt jobbra-balra, - nem mindig megbízható feleknek, - ellenben nincs pénze és elég okossága az “industrial military complex” okos, megfontolt felszámolására, és nincs elég szívünk sem bölcsességünk, hogy lelkiismeretes felelősséggel az Egyház és a hívő tudósok dolgait, földünket védelmezzük. Az Egyház felé egy döntő követelmény Péter apostol pünkösdi beszédeiből: “Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.” Ap. Csel. 3,19. Pál apostol szintén intette a római gyülekezetét: “változzatok el a ti elmétek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Róm. 12,2 az efezusi búcsú beszédében ismét hangsúlyozta az Istenhez való megtérést. Csel. 20,21. Agrippa király előtt: “bánjátok meg bűneiteket és térjetek meg az Istenhez.” Ap. Csel. 26,20. Elkötelező a történelmi Jézus tanítása: “Térjetek meg, mert ha nem, ti is hasonló képpen elvesztek. Lk 13,1-5. Más szóval nincs megújulás, komoly önismereten alapuló megtérés nélkül. Mi a mi fő bűnünk ma? Földünk pusztulását a globális felmelegedés által most már látjuk, de a kellő védekező lépéseket nem merjük, nem tudjuk megtenni. Az Ige pedig él, kötelez: az életet válaszd és ne a halált. 5 Móz. 30:14-20.
