Calvin Synod Herald, 1998 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1998-09-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD .11. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA EMLÉKEZZÜNK KEGYELETTEL A NAGY REFORMÁCIÓRA Kálvinista Egyházaink százezrei a földgolyón October 31, 1517 Wittenberg, Luther Reformációja áldott gyümölcsei a két reformátori iránynak Ezéui emlékezésünk záloga legyen az áldott emlékű néhai Orth Győzőnk mesteriesen szép költeménye, amit az alábbiakban közlünk Rev. Victor Orth 1968-1987 között volt Lynwood (IL)-ban lelkész, mely egyház akkor Egyházkerületünk családjának gyülekezete volt. Kálvin jelképe. Calvin’s Emblem 1536 október. Lausanne A Kálvini Reformáció előretörése A LAUSANNE-I HITVITA- 1536 -Sugárözönben tündökölnek A székesegyház ódon falai, A felkelő nap teremtő Urának Zsolozsmát zengnek harangjai. S ahol a lelket kinzópadara vonták, Bilincsbe verték századokon át: Most próféták hirdetni, védni jöttek A reformáció örök tanát. Hét óra van. Özönlik már a nép.- "Ma két világ fog harcot vívni itt!"- "Küzd Róma, hogy zsarnokságát megóvja."- "De zsarnokságán győzni fog a hit!" Hiába jönnek száznegyvenheten, Hosszú sorokban szerzetes papok. Hiába őrködnek komoran, mordan, Mint zord, sötétlő hollócsapatok! Faréi jön most, a genfi reformátor, Viret a társa. S jön egy francia. Ismeretlen tudós. A neve Kálvin. Hármukkal szemben egy ármádia!- "Nem érvelünk mi máglyával, halállal!" Faréi szavától zeng a boltozat.- "Nekünk nem fegyverünk erőszak, gálya, Erőt nekünk Isten igéje ad!"- "Eretnekek! Káromlást szól a szátok, Tisztítótűz sem jut nektek soha! Róma örök... de titeket? Eltemet százszor a századok pora!" Szó szót követ, érv érvet ér, Már három napja dúl a szócsata - Faréi hiába harcol? Róma győzne? S miért hallgat úgy Kálvin, a francia? Negyedik nap. A pápa harcosa Az Úrvacsorát most említi meg.- "Hogy Augustinust tanotok tagadja: Bűnös szivetek nem remeg?" Faréi, Viret EGY gondolatban ígnek:- "Augustinus: hitvány emberi szó!" ...Kálvin feláll. Halálos lesz a csend. És szól az ismeretlen hallgató:- "Tisztesség az egyházatyánknak! Kiket sajnos, ti nem ismertek jól..." Nincs könyv előtte, Kálvin úgy idéz Augustinusnak írásaiból. Debrecen városának ősi címere: amely címer a Magyar Református Egyház címerévé lett. S a szent atyák, mint szellemhadsereg Vonulnak védelmére fel.- "ítéljetek, igazat állítottam"... Szavaira mély hallgatás felel.- "Érettünk omlott drága vére Megtisztított. Uj életet adott. Szent jegyeit, ahol hittel veszik: Lélekközösség támad ott!" Szól és leül. A csend velőkbe hat. Döbbenet hódol ekkora tudásnak. Torpan az ész, hol ily szilárd a hit. És diadalma van a hitvallásnak. De im, mi zaj? Megmozdul a tömeg. Egy szerzetes. Sápadt és összetört. Vájjon mit akar... tud még mondani? Kilép, megindul, elhagyja a kört.- "A Lélek ellen vívni hasztalan, Isten nevében kinyilvánítom: Igaz, amit e reformátor hirdet, Győzött az Ur, az Evangeliom!" Hangos moraj zug át a templomon; Megtérten dobog sok-sok szív belül. Faréi szót kér, hogy zengje boldogan, Hogy vallást tegyen rendületlenül:- "Mevét pedig hívják Csodálatosnak, Békességes, örök Fejedelemnek: Erős Istennek, jó Tanácsadónak - Dicsőség csupán néki - az Istennek!"
