Calvin Synod Herald, 1995 (95. évfolyam, 1-5. szám)

1995-09-01 / 5. szám

CALVIN SYNOD HERALD- 13-AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A nemzet leßyen NEMZET! Az egyház (egyen EGVHÁZ! (Folytatás a 12. oldalról) "a törvénynek való engedelmességben van a szabadság?" A felírás Richard Hooker-tól származik. Rámutattam a bevezető szavak­ban, hogy az eredetiből kihagyták az „isteni" jelzőt. Nem annyira tévedésből, inkább szán­dékosan! A jelenlevő dignitáriusok díszes sora mélyen megdöbbent! Mikor a pitts­­burgh-i egyetemre kerültem mint ösztön­díjas diák, a Törvényszék falán a fő utcára­­nézve hatalmas bronz-táblán volt a Tíz Parancs. Mielőtt visszamentem volna Magyarországra a libertiánusok nyomására levették a falról a Tíz Parancsolatot, mert „isteni" volt. Erre viszont én, akkor még nem amerikai, hanem csak látogató magyar, döbbentem meg mélyen! - De nem pontosan ez az, amit mi amerikaiak cselekszünk 219 év óta és folytonosan?! Egyre jobban és egyre többször hagyjuk ki mindazt ami 'isteni' iskoláinkból, középületeinkből, egyetemes életünkből egy istenellenes vagy isten-nélküli kisebbség állandó nyomására. Sót mi több behelyettesítjük azt ami 'isteni' azzal ami még csak már nem is 'emberi', hanem egyenesen állati: bestiális nóta bene! - homosexuálizmus, lesbiánizmus, ilyen és olyan új 'izmus'.- Bűnös eltűréssel nyíltan elfeledjük és eltöröljük hitvalló nemzet-alapító amerikai kálvinista-őseink szándékait, tetteit, alko­tásait!!!- George Bancroft: „legnagyobb amerikai történetíró írta: „Az amerikai Egyesült Államok Nem­zete Kálvin János ajándéka!” A mi nagy Kálvinunké! Mert történelmi tény, hogy nemzeti Alkotmányunk minden lényegében a kálvini Alkotmány másolata: ó maga írta át Genf Államára saját egyház­alkotmányából világi síkra.- De a kálvini Alkotmány nem DEMOK­RÁCIA igazában, hanem THEOKRACIA: Nem emberi Akarat, hanem isteni Akarat iránti engedelmeskedés.- De nemcsak világi, hanem még egyhá­zi síkon is elfeledjük, hogy a mi református hitünk alkotmányában mi magunk a presby­­tereinket nem azért választjuk, hogy 'em­beri' (sokszor téves) akaratnak legyenek a képviselői, hanem az 'isteni' akaratnak, mely egyedül tévedhetetlen és örökösen érvényes. Az Egyesült Államok "Függetlenségi Nyilatkozatának" neves aláírói között ott volt a nagy John Whitherspoon, a Princeton (NJ) Egyetem elnöke, több tanítványával egyetemben. (O az, akiről az amerikai nagy Presibetriánus Egyház székháza neveztetett el Philadelphiában, amelynek gyűlés termé­ben gyűltünk egybe mi amerikai magyar re­formátusok a Blake-Pike Proposal idején az egyház-politikai óriás Blake elnöklése alatt 1962. december 6-ikának végzetes napján a mi magyar református egységünk gondosan előkészített közös alkotmányának alá-nem­­írására. Horribilie Dictu! A Történelem ki­fürkészhetetlen játékából pontosan azon a helyen maradt el a mi aláírásunk, ahol a "Declaration of Independence" okmánya aláíratott!!!) Princetoni kálvinista aláírók és nemzet­­alkotók a tökéletes vallásszabadság bizto­sításával, az 'isteni'-nek állami életünkbeli megvalósításával "Isten Uralma alatti Nem­zetet" alkottak. Amit nem akartak az az oda­­áti "ÁLLAM-VALLÁS" fogalma volt csu­pán és semmi más!- Itt az idő, hogy visszatérjünk és minden erőnkkel odaforduljunk az ősi és régi-diva­­tú kálvinizmushozü! Annak Istentől adott gazdag áldásaihoz!!!- Berzsenyi Dániel mondotta: "Minden nemzet alapja, talpköve a vallás és tiszta erkölcs, amely ha elvész ROMA LEDŐL és rabigába görnyed!" Róma ledőlt. Történelmünkben eddig 24 RÓMA dőlt le! Az előző 23 átlagban egyen-egyen 200 évig volt világ-uralom! A 24-ik, a Kommunista Szovjet, szemünk láttára dőlt le, még a kétszázados átlagot sem érve el, 75 év múltán! Az AMERIKAI VILÁG URALOM, mely még mindig tart, most már 219 éves! Meddig még? Csak a jó Isten tudja 'és né­hány angyal tán!"- De ha élni és megmaradni akar csak akkor lehet ha visszatér Isten Uralma alatti Nemzet tiszta és igaz fogalmához. Újkori Történelmünknek a leglelkesítőbb fejezete az, hogy a Kommunizmus Istenelle­nes hosszúlejáratú uralma képtelennek bi­zonyult Isten nevének eltörlésére! Hét év­tizeden át tüzzel-vassal, börtönnel-bitóval, ártatlan milliók kivégzésével, minden elkép zelhetó és el nem képzelhető eszközzel és hatalommal körmeszakadtáig mindent el­követett és mégis kudarcot vallott! Nemzetünkhöz és Egyházunkhoz való viszonyulásunk kettőssége az a valóság, mely legmélyebben szövi át egyéni és csa­ládi életünk himezetét földi életünk útján. A nemzet legyen Isten uralma alatti Nem­zet! De ne csak névben hanem igaz való­ságban, amilyennek azt Teremtőnk terem­tette! Az egyház legyen Egyház, de nemcsak névben, hanem igaz valóságban, aminek az Egyházat Teremtőnk teremtette! Mai Bib­lia-olvasási részletünkben így olvastuk Péter Apostoltól: „Ti választott nemzetiség, királyi papság, szent nép vagytok. Istennek tulajdonává tett nép vagytok!” Heidelbergi Káténk szövegezi meg leg­klasszikusabban az Egyházlényegét, az 54- ik kérdésre válaszul.- Hadd emlékeztesselek most benneteket konfirmációi előkészítéstekre! 54-ik kérdés: "Mi a te hited a Hiszekegy szövegében arra vonatkozólag, hogy Hiszek a szent ka­tolikus Anyaszentegyházban?" (Nem a ró­maiban, amit ők maguk újabban elhagynak, hanem a katolikusban - az egyetemesben) Erre a válasz: "Hiszem, hogy teremtéstől a világnak vé­géig a teremtett világ minden népéből Istennek Fia, a Szentlélek és az Ige által ki­választott, egy begyűjtött, és védelmez ön­maga számára az igaz hit egységében egy választott gyülekezetét az örökkévalóságra. Továbbá hiszem, hogy én ennek a gyüle­kezetnek (a szentek egységének) élő tagja vagyok és mindörökre az is maradok." Mi tehát nem "jövevények és zsellérek" vagyunk, még akkor sem, hogyha néha va­lójában bár úgy viselkedünk! Néha nemzeti életünkben, ami ott is kirívó! Néha még egyházi életünkben is, ahol még fölöttébben az. Óh mennyire elevenen emlékezünk mi, akik ma itt vagyunk, ennek a gyülekezetnek fájdalmas epizódjára, amikor pontosan két csaknem egyszámú darabra szakadt ez a nép, és csak néhánnyal kevesebb mint a fele úgy viselkedett mint 'zsellérek és jövevények’, de józan másik fele megmentette a gyüleke­zetét. Pontosan itt, ahol Egyházkerületünk bölcsője ringott, a gyülekezet majdnem ki­szakadt! Az Úr csodásán dolgozik! Meg­mutatta itt saját szemeink láttára, saját fülünk hallatára! Akinek van szeme lássa! Akinek van füle hallja, hogy mit mond a "Lélek a gyülekezetnek!" □CM

Next

/
Oldalképek
Tartalom