Calvin Synod Herald, 1991 (91. évfolyam, 1-6. szám)
1991-11-01 / 6. szám
CALVIN SYNOD HERALD — II — REFORMÁTUSOK LAPJA Jézus a politikai menekült! — Karácsonyi üzenet 1991-ben, Máté Ev. 2:1-23 — Testvéreim, egy bocsánat kéréssel illenék kezdenem elmélkedésem a mai szent Igéről. Az egyház gyakran egyoldalúságba esik, mégpedig, hogy a bibliai karácsony történetnek csak a szép, a jól ismert részét ismétli meg, de elhallgatja annak csúnya, megrázó, kellemetlen oldalát. Erre a magyarázat abban van, hogy valamennyien, érthetően, inkább a jó hírt akarjuk hallgatni mint a szomorító eseményeket. így tehát, mi lelkészek, szívesen prédikálunk a tündöklő csillagról, a jámbor pásztorokról, a fáradt bölcsekről, éneklő angyalokról. Elvezetjük a hallgatóságot a bethlehemi havas mezőkre, még a kisjézuska jászlához is, hogy ott mi is letegyük ajándékainkat. Ha nem is aranyat legalább egy cuclit vagy egy csörgőt és végül az örvendező pásztorokkal együtt hazatérünk otthonainkba. Kedves, drága, szívbemarkoló, szemet nedvesítő, elmúlt szép időket felidéző az ilyen Igehirdetés. De, akár elfogadjuk akár nem, van a karácsonyi történetnek egy véres, rémítő, szomorító oldala is. Nem akarok ünneprontó lenni, de most közösen nézzük meg ezt a részt, hiszen mi a teljes Szentírás, a maradéktalan Ige népe vagyunk. Az Ige pedig kétélű kard! Az Isten beszéde nemcsak vigasztaló, de sokszor velőbe, húsba vágó erő is. Mondanivalója mellbe, élet közepébe csapó hatalmas ütés, amely minden embert és minden kort megszólít és tettre ösztökél. Kezdjük el elmélkedésünk a legnegatívabb figurával a szánalmas Heródes királlyal. A mai fejlett pszichológiai tudomány lehetővé teszi számunkra azt, hogy leírások, levelek, képek, önéletrajzok stb. alapján mindenkiről, még a régen elköltözöttekről is, megbízható pszichológiai profilt, arcképet készítsünk (psychological profile). A modern kémkedés egyik kedvenc elfoglaltsága az, hogy a világ vezető embereiről ilyen lélektani keresztmetszetet készít, amely félelmetesen pontos is lehet. Nos a szentírás alapján mi milyen pszichológiai profilt tudunk Heródesről elkészíteni? Megbízhatóan kijelenthetjük, hogy idült üldözési mániában szenvedett, szaknyelven paranoia ez a betegség. Tünetei világosan láthatók: hazudozott, álnok volt, senkiben nem bízott, féltette hatalmát még egy csecsemőtől is! Mindenre képes volt a hatalom megtartására. Etikai-morális gátlásai nem voltak, hamar elvesztette önuralmát és rémítően megháborodott, kiborult, őrültsége láthatóvá lett. Egy ilyen rohamban rendelte el a karácsonyi holokaszt, az ártatlan gyermekek mészárlását, amit pribékjei természetesen végrehajtottak. így vegyült a békességet hirdető angyali énekbe hamarosan halálsírás, rettenetes vérontás. Atyámfiái, Heródes a tipikus zsarnok megtestesítője, azoknak a zsarnokoknak, akik a mi évszázadunkban is oly sok holokaszt rendeltek el és akik pszichológiai arcképe félelmetesen hasonlít beteg elődjükére. Hitler üldözési mániája nem ismert határt, amikor nemzeteket gázkamrába és haláltáborokba küldött. Sztálin saját orvosait is megölette több tízmillió honfitárssal együtt. A nagy gonosz Romániában a Duna-csatornánál mocsárba fojtotta azokat, akiktől félt. Ezeknek a modern zsarnokoknak a tetteihez képest Heródes szinte kisfiúnak tűnik, de mégis ő a prototípus, benne is láthatjuk a nagy angol államférfi Winston Churchill figyelmeztetését: „a hatalom korruptál és az abszolút hatalom abszolúte korrúptál!” Az egyház kétezer éve olvassa ezt a történetet és hirdeti ezt az igazságot, amit végre, a huszadik században, ismét felfedeznek a világ népei. Karácsony legfontosabb szereplői természetesen a szent család tagjai: József, Mária és a gyermek Jézus. De ezek ünneplése nagyon rövidre sikerült. Menekülni kellett az éjszaka kellős közepén. Vették az irányt a nyugati határhoz, siettek, hogy eljussanak Egyiptomba. Mi sokszor agyon magyarázzuk a bölcsektől kapott ajándékok szimbolikus jelentőségét. Fogadjuk el most a legegyszerűbbet: Isten gondoskodott egy pár értékről, amivel elmenekülhettek és idegen földön új életet kezdhettek. Hiszen mit vihet magával az aki menekül? Csak azt ami értékes és elfér kis helyen, azt, amit mindenhol értéknek tartanak. Arany, tömjén és főleg mirrha Egyiptom földjén is sokat ért. Kellett az ruhára, lakásra, tejre, ennivalóra az idegen földön talán még arra is, hogy a határőrök beengedjék őket. Vajon hogyan volt a kihallgatásuk: mi a nevük? Miért jöttek el? Ha üldözték, bizonyítsák be! De beengedték őket Egyiptomba, megadták nekik a menedékjogot. Atyámfiái a szent család a menekültek megtestesítője, ezért ma azokra a milliókra gondolunk, akik hasonló módon kénytelenek, még mindig, hazájukat elhagyni. A mi korunkban az 1952-ben aláírt Genfi Menekültügyi Konvenció szerint, (aminek ma már Magyarország is tagja) mindenki, aki lelkiismereti, politikai vélemény vagy faji, vallási, nemzeti hovatartozás miatt üldöztetik vagy annak veszélye miatt félelemben él az politikai menekült jogra méltó és kérheti a konvenció aláíróinak a védelmét. Ebbe a kategóriába a Betlehemből menekült család minden tagja beleillik. Ezért testvéreim Jézus Krisztus sorsközösséget vállal minden menekülttel, mert ő is az volt, megérti gondjaikat, felveszi különleges terheiket. Ma is, ezekben az órákban is, vannak, akik menekülnek hazájukból: Erdélyből, a Szovjetunióból, Jugoszláviából, Kínából, Kubából, Albániából és folytathatnánk a sort. Feléjük most ez az Ige csendül fel az Üdvözítő ajkáról: „aki ezek közül egyet befogad, engem fogad be! Mert jövevény voltam!” Csak az érti meg igazán karácsonynak ezt az arcát, aki Jézushoz hasonlóan, maga is átélte ezt. Mi diaszpórái magyarok, akik a Kárpát-medencén kívül, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Nyugat-Európában és Dél-Amerikában élünk szinte kivétel nélkül a szent családhoz hasonló történeteket éltünk át. Nekünk ezért ez a fájdalmas Ige elválaszthatatlan része karácsonyi ünneplésünknek. József és családja bizonyára bekapcsolódott az egyiptomi zsidó diaszpóra életébe, amely csoport biztosította azt,
