Calvin Synod Herald, 1991 (91. évfolyam, 1-6. szám)

1991-09-01 / 5. szám

CALVIN SYNOD HERALD- 11 -REFORMÁTUSOK LAPJA újulási törekvésének arra a fokára, amelyen ökumenikus munkájának végzését — habár sok megoldatlan problémától terhelve is —, de Isten erősítő kegyelmében bízva vállalhatja. S így az 1991-es esztendő alkalmas­nak fog bizonyulni arra, hogy közös vállvetéssel hozzáfoghassunk a rend­szeres, együttes munkához. Ezért kell imádkoznunk mindnyájunknak szerte a nagyvilágban, még akkor is, mikor erre a találkozóra legördült a függöny és az „Isten veletek” visszhangja is tá­volba veszett. Sőt akkor jön el igazán a szüntelen imádkozás ideje. Az ilyen gyűléseknek mindenütt és mindenkor az a közös vonásuk, hogy az idő hamarabb elfogy, mint az intéz­nivaló. Sokszor elégedetlenséggel tölt el, hogy életbevágó ügyek levegőben maradnak, mert az óramutató paran­csára le kell zárni egy tárgyalást. Ám Isten Lelke a csonka tartalom­nak életet, a sántító gondolatoknak szárnyakat tud adni. Örvendetes bi­zonyságaink vannak arra, hogy a 38-as Világgyűlés többek számára egy új lelki és hitélet elindítója lett. Ható­sugara átütő erejűnek bizonyult, azaz mindennémű le- és bezárulása után is igazában soha le nem zárult. Testvéreim! Mi gyatra képessége­inkhez mérten vetünk és öntözünk. Tudván tudva, hogy egyedül Isten az, aki a növekedést adja. Az az Űr, aki­ben bíztunk eleitől fogva, s akinek ígé­retét bírjuk arra, hogy velünk marad mindig egészen a világ végezetéig. Az Ő kegyelme legyen és maradjon mind­nyájunkkal, minden időben. Lapunk jelenlegi számát kárpátaljai testvér-egyházainknak dedikáljuk me­leg és igaz szeretettel, ahol az elnyoma­tás szörnyű időszaka után — Isten nagy kegyelméből — még mindig nyolcvanhat egyházban éli életét püs­pökségük kormánya alatt a mi testvér­népünk. Negyvenöt évi elszakíttatás után végre lapunk újra hozza együttér­ző jókívánságainkat hozzájuk a nagy hegyek alján. Istené a hála! OLVASÓINKHOZ! Az 1982. évi Kerületi Közgyűlésünk egyhangú szavazattal kimondotta, hogy amelyik gyülekezetben nincs minden tag számára címére küldött előfizetés, ott minden alkotó gyüleke­zet rendelje meg Lapunkat legalább minden presbitere és testületi vezetője címére. Ebben az esetben az évi előfi­zetés évi $5.00 ezévi kerületi gyűlésünk határozataként. Valóban történelmi küldetés mosta­ni szolgálatunk. Több mint négyszáz példány megy már Magyarhonba és a megszállott területekre. Még többet kérnek mélységes szeretettel. Onnan azonban nyilván nem várhatunk ame­rikai $-t, sőt még lejt és rubelt sem! Hitünk és hagyományaink szerelme követeli tőlünk ezt az Istentől nekünk adott szent „kül-missziót” saját Hi­tünk cselédjei felé. Emlékezzetek mit mond a nagy Apostol, Pál! A világszerinti változások végre le­hetővé tették a Százados fordulón ki­lenc évtizedes Lapunk utódállamokba való bevonulását. Isten történelmi ter­ve ez a mi számunkra. Misszió mérhe­tetlen munkatöbblettel és kiadás-több­lettel. Hátralék tartozások kimutatva jön­nek, ahol van. Ha a hátrálék — az in­fláció örökös növekedése miatt — a jelenben helyenként nehézséges volna, akkor legalább az évi esedékes előfize­tést haladéktalanul küldjétek. Elszakított területeki testvér egyhá­zaink úgy áhítják Lapunkat, mint a „szomjúhozó szarvas a hideg kútfejet”. Legyünk munkatársak történelmi hivatásunk hűséges betöltésében. Szeretetteljes és szíves köszöntéssel; Főszerkesztőtök és Felelős-szerkesztőtök Hogy-hogy Bocskai nem? Szerkesztőnk “March of Truth” c. könyvéből. Reynold H. Weidenaar toll-rajza. A II. Magyar Református Világta­lálkozó debreceni programja Kossuth Lajos szobrának és a Gályarab-emlék­­műnek a megkoszorúzásával kezdő­dött. Ez a célzás nagyon helyénvaló itt, az Emlékkertben, ahol nemcsak a Gá­­lyarabemlékmű áll, hanem Bocskai István fejedelem nagyszerű szobra is. Annak a Bocskai Istvánnak állított itt, Debrecen városában, a valamikor erő­teljes, majd ellanyhult, de mintha nap­jainkban újraéledő Bocskai-kultusz Bocskai-szobrot, aki egyedül a ma­gyar reformátorok közül a genfi Re­formációi Emlékműre is odakerült. Ezeknek az ismeretében talán mégis meg kellett volna koszorúzni a II. Re­formátus Világtalálkozónak is az ép­pen ottlévő, igazán „kéznél lévő” Bocs­kai-szobrot is. Jogosan tehetjük föl a kérdést: „Hogy-hogy Bocskai nem ka­pott koszorút?” Dankó Imre Kettős ünnepség a clevelandi nyugat-oldali egyháznál Nt. Kálmán Szabolcs hivatalos lelkészi beiktatása november 10-én, vasárnap du. 4 órakor lesz a templomban, amelyet ban­kett követ, ahol a gyülekezet fennállásának 85. évfordulóját is megünnepelik. * Clevelandi Első Egyházunk segíti a Ma­gyar Református Egyházat Munkácson, Kárpátalján egy outpatient orvosi klinika létrehozásában, amely az ottani egyház tu­lajdonában lenne. Az ottani szükségek fel­mérésére innen szakértők utaznak, akik Magyarországon, Erdélyben és Kárpátal­ján is felülvizsgálják a használt kórházi fel­szerelésekre fennálló szükséget. Ezeknek az útiköltségeknek a fedezésére gyűjtöttek külön borítékban vasárnap, szeptember 1-én mindkét istentiszteleten. Reformátusok S HERALD LaPÍa Főszerkesztő: Ft. SZŰCS ZOLTÁN, püspök Ügyvezető szerkesztő: DR. SZABÓ ISTVÁN 415 Steven Blvd., Richmond Hts., OH 44143 Telefon: (216)481-3648 Megjelenik kéthavonként Egyéni előfizetés $7.00 évente Csoportos előfizetés $5.00 évente A nem kért kéziratot bélyeggel ellátott válaszbo­rítékok csatolásával küldjük csak vissza. Fényké­pet nem őrzünk meg. Minden levelezést az Ügy­vezető Szerkesztő címére kérünk. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Classic Priming Corp. 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102

Next

/
Oldalképek
Tartalom