Calvin Synod Herald, 1987 (87. évfolyam, 1-5. szám)
1987 / 3. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 REFORMÁTUSOK LAPJA PASKAILÁSZLÓ BEIKTATÁSA Az esztergomi bazilika előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, hogy részt vegyen dr. Paskai László beiktatási szentmiséjén. Az esztergomi főegyházmegye új vezetője az Üj Ember című katolikus hetilapban így írt céljairól: Az egyház feladata, hogy állandóan hirdesse a hűsvét üzenetét és belőle éljen. Ennek a küldetésnek a felelősségét különösen átérzem most, amikor átveszem az ősi esztergomi főegyházmegye vezetését, amelynek a történelmi hagyományok alapján vezető szerepe van a magyar egyház életében. Átérzem különleges feladatomat és felelősségemet. Ezúton is kérem a kedves hívek imádságát, hogy a most kapott és nem könnyű szolgálatomat mindig Isten akarata szerint, az egyház javára, magyar népünk boldogulására tölthessem be. Magyar név Afrika térképén Száz évvel ezelőtt indult útjára gróf Teleki Sámuel Kelet-Afrikába. Ö fedezte fel azt a két nagy tavat, amelyeknek a Rudolf- és a Slefánia-tó nevet adta. A Rudolf-tó melletti vulkán ma Teleki Sámuel nevét viseli, ez az egyetlen magyar név Afrika térképén. A centenárium alkalmából az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt hallgatója, egv agrármérnökkel és egy holland egyetemistával az Ikarus Járműgyár autóbuszán szárazföldön akar eljutni Kelet-Afrikába.-PANORAMAAz egyházak életéből A Magyarországi Református Egyház nagyszámú teljes Bibliát és énekeskönyvet ajándékozott a szovjetunióbeli, Kárpátontúli Református Egyháznak. Az ajándékot dr. Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Keresztyén Békekonferencia elnöke adta át Forgon Pál püspöknek. A nyugatnémet egyházmegyei lapok szervezésében Reitzer prelátus, az Europäischer Hilfsfonds igazgatója vezetésével népes látogatócsoport járt Magyarországon A vendégek megtekintették a főváros nevezetességeit és ellátogattak Esztergomba, ahol Paskai László prímás érsek is fogadta őket. Goják János, a Magyar Kurír főszerkesztője a magyar katolikus egyház helyzetéről adott tájékoztatást. Szigetvár főterén befejeződött a barokk plébániatemplom — a hajdani Ali pasa dzsámi — rekonstrukciója. Tornyába visszaemelték a törökök elől 1566-ban elásott öregharangot, amely ismét eredeti helyén és eredeti időpontban — szombat esténként — hirdeti a szigetvári hősök önfeláldozó hazaszeretetét. Pécs történelmi városközpontjában megtalálták annak a dominikánus kolostornak a falait, amelyet annak idején Anglia híres szentjéről, Thomas Becketről neveztek el. A XII. században élt kancellár és érsek kultuszát a domonkos szerzetesek honosították meg Magyarországon. A nevét viselő kolostor már az 1238-as pápai ti zed jegyzékben is szerepel, ám a helyét mindeddig nem ismerték. A SVÉDORSZÁGI evangélikus egyház tizenhárom püspöke levelet intézett más keresztyén felekezetekhez, sürgetve a szorosabb ökumenikus együttműködést. „Ügy érezzük — írják a püspökök —, nagyot haladtunk a keresztyén egység természetének megértése felé. Fel vagyunk készülve arra, hogy tovább lépjünk a testvériség felé.” A püspökök ökumenikus tanácskozások szükségességére mutatnak rá. Levelükben sürgetik, hogy a megbeszéléseken olyan dogmatikai kérdésekkel kellene foglalkozni, amelyeknek tisztázása elősegítheti a különböző felekezetek egymáshoz való közeledését. (EPS) Budapesten a Szilágyi Dezső téri, nemrégiben újjáépített református templomban bibliakiállítás nyílt a magyar és külföldi bibliakiadásokból és a Bibliához kapcsolódó egyházi és világi irodalom alkotásaiból. MAGYAR MŰVELŐDÉS SZLOVÁKIÁBAN Pozsonyban tartották meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének XIV. Országos Közgyűlését. A szervezet Központi Bizottságának elnöke ismét Sidó Zoltán lett. A közgyűlésen jelen volt Tóth József, hazánk pozsonyi főkonzulja. A beszámoló a szlovákiai magyarok körében végzett munkát értékelve megállapította: megélénkült a kulturális élet, új formákat fejlesztett ki a nyelvművelő, amatőr művészeti mozgalom. A vitában felszólalók különös hangsúllyal szóltak a magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás jelentőségéről. Fontos, hogy a kistelepüléseken is megmaradjanak az iskolák. A magyarlakta falvak életében igen nagy jelentősége van a magyar anyanyelvű értelmiség létének és feladatvállalásának. A felszólalók örömmel nyugtázták, hogy a nemzetiség kulturálistársadalmi szervezete rendszeres, jó kapcsolatot tart fenn Magyarországgal. MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETI ATLASZA Hazánkban utoljára 1967-ben adtak ki Nemzeti Átlaszt, amely az 1960-as évek adatait tartalmazta. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének gondozásában készülő új atlasz az 1980-as évek első felének állapotát tükrözi, és feldolgozza az elmúlt húsz évben lezajlott legjelentősebb gazdasági és társadalmi változásokat is. A két év múlva megjelenő új Nemzeti Atlasz 273 térképoldalon, több mint 400 térképen es ezeket kiegészítő grafikonokon áttekintést ad hazánk természeti adottságairól és erőforrásairól. Bemutatja a települések lakás-, közmű- és kereskedelmi ellátottságát, továbbá az ipar területi eloszlását, s a mezőgazdaság jellemzőit. Az új Nemzeti Atlasz számos újdonságot tartalmaz, egyebek között azokat az űrfelvételeket, amelyeket mesterséges holdakról készítettek. Az atlasz térképeinek és grafikonjainak magyarázó szövegei magyar és angol nyelvűek lesznek. A várható megjelenés időpontja: 1989
