Calvin Synod Herald, 1984 (84. évfolyam, 1-6. szám)
1984-04-01 / 2. szám
CALVIN SYNOD HERALD Founded in 1900 Official Organ of the Calvin Synod-United Church of Christ VOL. 84, No. 2, 1984. April REFORMÁTUSOK LAPJA Alapítva 1900-ban A Kálvin Egyházkerület hivatalos lapja 84. évf., 2. szám, 1984. április Dr. Bütösi János, püspök: “ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET” Kevés ünnepe van a keresztyén egyháznak, melyet annyira félreértenének, mint a húsvétot. Magyarázzák úgy, mint a tavasz örök szimbólumát, mint az elnyomott emberi jogok isteni diadalát, mint halhatatlanság eszméjének megdönthetetlen igazolását, s nagyon sokszor kimarad a leglényegesebb: Jézus Krisztus — maga. Az evangélium írói szerint ugyanis a húsvét igazi tartalma nem a természet megújulása, nem is egy eszme diadala, még csak nem is csupán emlékezés a Jézus feltámadására, hanem földreroskasztó megtapasztalása annak, hogy Ö él. “Én vagyok a feltámadás és az élet” — a mi Urunknak ezek a szavai fejezik ki legjobban a húsvét lényegét és tartalmát. Vizsgáljuk meg e húsvét ünnepében, mit jelent ez ma a számunkra! Talán így lehetne megfogalmazni: Jézus Krisztust nem lehet legyőzni. Senki sem tudja, mit hoz a holnap, de afelől húsvét óta nem lehet kétségünk, hogy Jézus Krisztus Úr. Talán hallottátok már azt a történetet, hogy amikor Wellington, angol generális megütközött Napoleon hadseregével Waterloo városánál, az egész Anglia lázasan várta a híradást. Mi lesz a sorsunk: győzelem vagy vereség? Mivel akkoriban még nem volt telefon vagy rádió, a hírt hajóról továbbították fényjelekkel és a Winchester katedrális tornyában betűzték ki az üzenetet. A nagy csata napján a katedrális tornyán megmozdultak a szemaforok. Hozták a hírt, s a nép lélekzetvisszafojtva olvasta: Wellington vereséget. . . Ekkor köd takarta el a tetőt, ami elég gyakori Angliában, s a tömeg magától úgy egészítette ki a szöveget, hogy Wellington vereséget szenvedett. így ért el a hír Londonba is, s a szemekben félelem, a szívekben rémület tükröződött . . . Nem sokkal később azonban a köd tovaszállott s a kitartó kiváncsiak ámulva látták a teljes üzenetet: Wellington vereséget mért az ellenségre ... A rémületet egyszerre ujjongó öröm váltotta fel, kiderültek az arcok és óh, hogy ünnepelt azon a napon Anglia! Nos, így voltak a tanítványok is, amikor az Úr Jézus Krisztus megütközött a gonoszság félelmetes hadseregével. Amint látták az Urat sírni, szenvedni, meghalni és eltemettetni, hajlandók voltak úgy értelmezni a történteket, hogy Jézus vereséget szenvedett. Ahogy a nagypénteki sötétség eltakarta az eget és betöltötte a sírt, ahova Jézus holttestét helyezték, elindultak hazafelé nehéz szívvel, csalódottan és kétségbeesetten ... De aztán kisütött a nap húsvét reggelén, s a kitartó tanítványok ámulva látták az üres sírt és olvasták ki Isten teljes üzenetét: Krisztus vereséget mért az ellenségre. Győzött! Diadalt vett a bűn, halál, poklok felett, uralkodásra jutott a gonosz minden hadserege ellenében. Mikor ezt a bizonyosságot elpecsételte Isten Lelke a szívükben, többé meg nem állíthatta őket senki és semmi. Elindultak, hogy tanítványokká tegyenek minden népeket, széles e világon. Vajon megvan-e ez az igazi ünneplés a szívünkben ma? Tudjuk-e, hisszük-e, hirdetjük-e, hogy Jézus Krisztus Űr. Szemébe köphetnek, ez azonban nem változtat a tényen. Gúnyruhát tehetnek vállára, Isten királyi palástra cseréli azt át. Akit 12 egyszerű ember követett csak, most milliók imádnak és angyali seregek sokasága veszi körül trónusát. Jézus Krisztust nem lehet a sírban tartani, mert Isten elhatározott akarata, hogy Ö legyen úr égen, földön és föld alatt levők felett. Ha néha-néha úgy is tűnik talán fel, mintha Jézus vereséget szenvedne, az csak látszat, ideig tartó benyomás. A valóság az, hogy Isten úrrá és Krisztussá tette Öt, minden hatalmat Neki adott át mennyen és földön, Nála vannak a pokolnak és halálnak kulcsai és addig kell Neki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. Halálra van tehát ítélve minden ember, minden mozgalom, minden közösség, minden próbálkozás, amely Ellene támad. Amerikában éppen úgy, mint Oroszországban; ma éppen úgy, mint évszázadok múlva. Ezért énekeljük ujjongva Gusztáv Adolf énekét: “A Krisztusé a hatalom, A mennyen, földön, poklokon, Karja meggyőzhetetlen. Ki ővele tusára száll, Mit ér a kard, sok kopjaszál Az ő hatalma ellen? Az ő hatalma ellen!” Igen, ezt jelenti az, hogy Jézus a feltámadás és az élet. A feltámadott Krisztus uralja nemcsak az egyházat, de a világot is; nemcsak a halálon túli dolgokat, de e földi életnek a dolgait is; nemcsak barátait, de ellenségeit is! “Krisztus feltámadt, elmúlt kín, gyalázat; Örvendjünk háladallal, Krisztus megvigasztal. Hallelujah!” Ámen. LÉGY ÁLDOTT Légy áldott Uram, hogy fölébresztettél minket az Olajfák hegyén, hogy meglássuk arcodon az új eget és új földet. Légy áldott, hogy virrasztasz fölöttünk, hogy rablók és farkasok ránk ne támadhassanak. Vékey Tamás
