Calvin Synod Herald, 1982 (82. évfolyam, 1-6. szám)

1982-12-01 / 6. szám

CALVIN SYNOD HERALD — 10 — REFORMÁTUSOK LAPJA CALVIN SYNOD HERALD Founded in 1900 Official Organ of the Calvin Synod-United Church of Christ Vol. 82, No. 6, 1982. December REFORMÁTUSOK LAPJA Alapitva 1900 ban A Kálvin Egyházkerület hivatalos lapja 's TEN ELLENŐR 82. évf., 6. szám, 1982. december BÉKESSÉG A FÖLDÖN Karácsonykor megelevenedik előt­tünk a szent történet egész sora, a maga pompázó szépségében. Pász­toremberek a hideg mezőkön, a hir­telen felgyűlő ragyogó fény, a zsoltá­­ros angyalsereg, a sziporkázó csillag napkeleten és egy gyermek a betle­hemi jászol bölcsőjében. Legalább egyszer egy esztendőben odafonódik érzésvilágunk a szent ün­nep örömmel teljes hangulatához és érezzük, hogy amint felgyúlnak a ka­rácsonyfák gyertyái, az isteni kegye­lem békességet hoz szívünkbe a nyugtalan világban és mennyei fé­nyességet lop homlokunkra. De ugyanakkor érezzük, hogy ke­resztyén hitünk akkor lesz diadalmas és áldott, amikor sziporkázó fények mögött meglátjuk az élet valóságát. A karácsonyi költészet mögött ott van a betlehemi gyermek, évszáza­dok várakozásának áldott ajándéka, aki valóság, élet és igazság. Mintha az ég felelne a nyugtalan emberi szí­vek ezer kérdésére: “fiú adatott né­­künk”. A békesség fejedelmének ne­vezték őt. Békesség, a legnagyobb jó, ami után vágyik az ember és ezt a jót Jézus hozta a világba. A történelem nagy bizonyságtevői alázattal hajtják meg fejüket minden időben és mi, akik egy nyugtalan kornak vagyunk gyermekei, kell, hogy megérezzük, hogy egyedül benne talál békességet a mi szívünk és világunk. Csalódott, nyugtalan, kiábrándult lelkeket ker­get a pesszimizmus fagyos szele a vi­gasztalan éjszakában. Nem találtak egy pontot, amelyen lelkűk megpi­henne, amelyre felépíthetnék újból reménységgel teljes életüket. Mily drága alkalom karácson újból arra, hogy mindannyian megtaláljuk az élet fejedelmét, a békesség királyát és meglássuk hitünk teljes erejével, hogy a szent ünnep nem más Isten újszövetségkötése a világgal, az em­berrel. Keressük a békességet? Csak Isten­ben nyughatik meg az ember lelke. Csak innen fakadhat egy győzedel­mes erejű élet, amelyben békesség honol. “Békesség a földön” zengett az angyali ének, ami nem jelent mást, mint belekapcsolódni az esz­mények örök szentélyébe, ahol meg­találjuk az élet teljességét. Aki ezt akarja elérni, annak útja minden bizonnyal odavezet a betle­hemi jászol bölcsőhöz, mert ott talál­juk meg a testbe öltözött békesség fe­jedelmét, aki megtanít élni és meg­tanít arra, hogy az ember számára a lélek békessége elérhető Isten földre szállott kegyelme által. A békesség útján Jézus megy előttünk. Kövessük őt hittel, lelkünk örök fiatalságával, mert csak így lehet igazi karácso­nyunk. Lelki szemeink előtt megjelennek a Betlehem felé igyekvő pásztorok, a csillagot követő keleti bölcsek, és az Istent, békességet kereső ember szá­mára felzendül az angyalok éneke: “Békesség a földön a jóindulatú em­bereknek.” Egry László Karácsony üzenete az első keresztyén U himnuszok fényében Himnusznak nevezünk mai érte­lemben véve minden vallásos tárgyú lírai költeményt. A himnusz elsőren­den az istentisztelet rendjébe beikta­tott kötött formában megírt ének. Protestáns talajon is tovább éltek és virágoztak a himnuszok. 62 him­nusz szerepel például a debreceni Öreg énekeskönyvben. A dicséretek Isten hatalmának és dicsőségének a csodálatából fakad­tak. A keresztyének himnikus énekei­nek a gyökereit az Otestamentum­­ban kell keresni. Hét újszövetségi himnuszban ta­lálunk a szeretet ünnepéhez kapcso­lódó üzenetet. Ezek: Magnificat, Be­­nedictus, Gloria, Nunc dimittis, a Filippi levél 2:6 — 11 verseiben, az Efezusi levél 5:14 versében és a Ti­­móteushoz írt I. levél 3:16 versé­ben.-------------A Magnificat---------------­A Benedictusnak az I. Sámuel 2, 1 — 10-zel való kapcsolata kézenfek­vő. Általában úgy képzelik el, hogy Lukács itt olyan anyagot dolgoz fel, amelyik élő volt a Krisztus születését megelőző időkben. Paul Winter fel­tételezi, hogy ez éneket valamikor Makkabeus korából való harcosok harci énekként énekelhették. Ami a makkabeusi idők fényes harcaiban nem következett be, azt elhozta Isten az idők teljességében az Ő egyszülött Fiában, győzedelmet adván az Ő né­pének. Az ének befejező mondatai meg­erősítik a Mikeás könyve 6:20 ígére­tét, miszerint Isten az atyáknak és Ábrahámnak adja ígéretét. Nincs ugyan egyetlen szóvei sem megemlít­ve a Messiás, de itt azokban a dől-ADVENTI LÉLEKKEL Örök karácsony vágya vonz most, adventi lélekkel megyek, szívemben elsüllyedt harangok-, felejtett Igék zengenek Valakiről, ki újra eljön, ahogy régesrég megjelent... Dicsőség fenn a magasságos mennyben Istennek, aki szent. Belülről zeng az angyalének, a csillag is itt benn ragyog előderengenek régi fények és elveszített angyalok. “Megtartó született ma néktek...” a Földön békesség legyen! — A test fölött lebeg a Lélek, a bűn fölött a Kegyelem... Füle Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom