Calvin Synod Herald, 1982 (82. évfolyam, 1-6. szám)
1982-10-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD —14 — REFORMÁTUSOK LAPJA ! MEDITÁCIÓ (Részletek) Belelapozok régi idők statisztikáiba. Milyen viharos, elsodró ennek a városnak a fejlődése! Kétszáz évvel ezelőtt Budának mindössze 24 ezer, Pestnek 22 ezer lakosa volt, alig több, mint ma Ceglédnek. Száz évvel ezelőtt már Budának 79 ezer, Pestnek 292 ezer, összesen 371 ezer. Viszont akkor az ország lakossága meghaladta a 15 milliót. Századunk elején már 882 ezer lelket számlált a főváros. Nyilvánvaló, hogy nem természetes szaporodás révén növekedett ilyen mértékben a lakosság. Kimutatható, hogy minden gazdasági megrázkódtatás, nemzeti katasztrófa után ugrásszerűen nőtt a város lakossága. És ha ma megkapargatjuk a pesti polgárság származását, minden negyedik ember vidékről került fel, de legalábbis a szülei. Presbiteri Konferencia — Elyria, Ohio — A Presbiteri Konferencia tisztviselői (balról jobbra): Szaniszló Ernő titkár, Pongrácz Donna pénztáros, Bosan Róbert alelnök, Kostyó Margit elnök. Dr. Komjáthy Aladár (baloldalon) az előadása után két delegátussal beszélget Elyriában, a szeptember 26-án megtartott Presbiteri Konferencia záró jelentése előtt. Böngészem a régi statisztikákat. Feltűnően kiviláglik Ausztria politikája a város nemzetiségi térképén. Rómer Flóris kimutatta, hogy a XV. században pl. Pest lakossága többségében magyar volt. A törökök kiűzése után a város környékét nyelvükhöz és nemzetiségükhöz szívósan ragaszkodó lakossággal telepítették körül. (Sokáig a magyarok letelepedése engedélyhez volt kötve.) Kétszázötven évvel ezelőtt csak 19% magyar élt a városban, a többi idegen volt. 1910-re az arány megfordult, 85% már magyar. A város tüneményes átalakító képessége, kohéziója egyedülálló jelensége volta régi világnak. A felekezeti megoszlás is a növekedés ritmusáról beszél. Hirtelen változás a múlt század második felében ment végbe. Százötven évvel korábban a lakosság 72%-a katolikus, a századfordulóra ez a szám lecsökken 60-ra. Ezzel szemben a reformátusok aránya 5-ről 10%-ra növekedett. Ekkor 74 ezer körül mozgott a reformátusok abszolút száma. Ez a réteg volt a legmagyarabb, Tiszántúl és Erdély reformátusaiból verbuválódott. Az evangélikusok növekedése lassúbb ütemű volt. Százötven év alatt alig háromszorozódott meg, míg a reformátusok hatszoros eredményre tettek szert. Feltűnő a zsidóság létszámának gyors növekedése is. 1906-ban 186 ezer élt Budapesten, míg a protestánsok összlétszáma a 114 ezret sem haladta meg. Toleráns és humánus volt mindig ez a város. RédeyPál • Mítosz Clevelandról • A legutóbbi népszámlálás szerint a 10 millió 710 ezer lakosú Magyarország 10 legnépesebb városa a következő: Budapest 2,060,000 Miskolc 210,000 Debrecen 195,000 Szeged 175,000 Pécs 170,000 Győr 125,000 Nyíregyháza 107,000 Székesfehérvár 102,000 Kecskemét 93,000 Szombately 82,000 Az 1970-es amerikai népszámlálás szerint Cleveland magyar lakossága 13,157 volt. (Az 1980-as népszámlálás nemzetiségi adatait csak 1983-ra dolgozzák fel.) Tíz év alatt azonban Cleveland lakossága 177,057-el csökkent, így feltételezhető, hogy a magyarok száma is arányosan kisebb lett. Cleveland külvárosában több ezer magyar lakik, de ha ezeket a város “lakosaiként” emlegetjük, akkor hozzá kell adni a 210 ezer lakosú Miskolchoz, vagy a 195 ezer lakosú Debrecenhez is a környező falvak lakosainak számát. Itt az ideje elfelejteni a gyakran emlegetett mitoszt, hogy Budapest után Cleveland a legnagyobb magyarlakta város. Sokkal reálisabb azt mondani, hogy Clevelandban több magyar lakik, mint néhány kis óhazai városban. Jelenleg Budapesten kívül 95 város van Magyarországon, és ezek közül 25-nek a lakossága 40 ezren felül van.
