Calvin Synod Herald, 1982 (82. évfolyam, 1-6. szám)
1982-10-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 15 — REFORMÁTUSOK LAPJA Kossuth turini könyvtára körkép---------------ARANY JÁNOS-------SZAVALÓVERSENY--------A Magyar Cserkészszövetség még a múlt év végén jelezte sajtótájékoztatójában, hogy 1982-t Arany János emlékévnek nyilvánítja. A felhívás sok magyar közösséget indított arra, hogy legmagyarabb költőnkről megemlékezzék. A világ minden táján rendeztek Arany János ünnepélyeket, és számos város megemlékezett valamilyen formában Arany János halálának száz éves évfordulójáról. Amint a cserkészek időben jelezték, a központi Sík Sándor cserkészparkban volt szavalóversenyük döntője augusztus 15-én. A távoli Ausztráliát kivéve minden “magyar” földrész képviselve volt, nem csupán megjelenésével, hanem a díjazásban is! A zsűri tagjai is többezer kilométerre fekvő országokból tevődtek össze, így a "zöld asztal” mindkét oldalán— mondhatjuk—, az egyetemes magyarság szerepelt. * Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából szobrot állítanak a nagy zeneszerző, pedagógusnak. A bronzból készülő, életnagyságúnál nagyobb szobor — Varga Imre szobrászművész alkotása — a budai Vár Európa-parkjában kap helyet. * Történelmi múltunk egyik hagyományát elevenítették fel Szigetvárott: minden szombat este megkondul a legendás Zrínyi-harang, emlékeztetve az 1566-os hősi várvédelemre, Zrínyi Miklósra és katonáira. * Kálmán Imre-hangversenyt rendeztek — a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából — szülővárosában, Siófokon. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum új szerzeményei között található egy vasláda, melyben dr. Ladányi Ármin, a volt Országos Munkás Jogvédő Iroda tagja, a Szociáldemokrata Párt jogászcsoportjának egyik vezetője legfonosabb iratait őrizte. Az iratok között megtalálták Kossuth Lajos turini könyvtárának hazahozatalát szervező bizottság teljes jegyzőkönyvi anyagát s pénztárnaplóját, valamint Kossuth Lujzának, a család egyik tagjának levelezését. Kossuth Lajos turini könyvtára — mely az 1890-es évek második felében került Magyarországra — jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában van. A közeljövőben a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a most talált 200 darabból álló iratgyűjteményt átadja a könyvtárnak, ahol a szakemberek részletesen feldolgozzák az anyagot. Az írásos dokumentumok mellett a múzeum munkatársai találtak egy medált, amelyben Kossuth Lajos egy hajszála és a ravataláról egy virág látható. Ehhez írás is tartozik, amelyben Eötvös Károly és Kossuth Lujza igazolja a tárgyak eredetiségét. A kegyeletes emléktárgy az igazolással együtt a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona 'ett' Magyar Hírek Az egyházak életéből A Művelődési Minisztérium a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárát, a Tiszáninneni Egyházkerület Nagy könyvtárát és a Tiszántúli Református Egyházkerületnek a Nagykönyvtárát tudományos könyvtárrá minősítette. Az erről szóló okirat hangsúlyozza, hogy e három könyvtár tudományos rangját nemcsak kiemelkedően értékes,forrásértékű gyűjteménye adja, hanem az a szolgálat is, amellyel a hazai tudományosságot, elsősorban a történettudományi kutatásokat támogatja. * Kolozsváron egyhetes Brassai Sámuel-ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy 425 esztendővel ezelőtt 1557-ben alakult meg a kolozsvári unitárius kollégium. CSAKIS ÜGY sorolhatnak bennünket az Ö tanítványai közé, ha sok baj elviselésére vagyunk berendezkedve. Ha fájdalmat és gyötrelmet okoz nekünk az evangéliumért atyánkkal, feleségünkkel és gyermekeinkkel meghasonlásba kerülni, jusson eszünkbe az a körülmény, hogy Krisztus minden tanítványát a “keresztre” szánja. (Kálvin) 425 éves a soproni lyceum A protestantizmus elterjedésével Magyarországon a 16. század első felében egymás után nyíltak meg a protestáns tanintézetek: a sárospataki, a pápai, majd 1557- ben a soproni Evangélikus Főtanoda. 1557-ben Humel Kristóf soproni polgármester segítségével szervezték át a korábbi latin iskolát és lerakták az új, evangélikus iskola alapjait. Az intézetet azonban 1584-ben Rudolf király rendeletére bezárták, s a tanítás 22 évig szünetelt. A tanintézet újbóli megnyitására az 1606-os bécsi béke teremtette meg a lehetőséget, s további bővítésre is sor került. 1657-ben gimnáziummal bővítették az intézetet. Ezután kapta meg az Evangélikus Lyceum nevet, ahol kiváló hazai és külföldi pedagógusok tanítottak. Az ellenreformáció idején ismét elvesztették a protestánsok iskoláikat; a Lyceum csak 1682-ben nyithatta meg újra kapuit, s különösen Hajnóczy Dániel igazgatása alatt, 1718-tól virágzott fel. Főiskolai jellegét 1785- ben nyerte el az intézet; akkor közép- és főiskolára tagozódott. A főiskolán teológiát, filozófiát és jogot, 1857- től tanítóképzést is oktattak. A soproni Lyceum mindig a haladást szolgálta neves tanáraival és diákjaival. Jó példa erre, hogy a diákok az 1848-as szabadságharc idején reformköveteléseket terjesztettek a tanári kar elé és többen beálltak honvédnek. Az iskola nevelői szívós küzdelmet folytattak a magyar nyelv és kultúra ápolásáért. Az 1851-ben kiadott császári tilalom ellenére nem német, hanem továbbra is magyar nyelven tanítottak. Kiss János, lyceumi diák (1770—1846) — a későbbi lelkész, író, evangélikus püspök, Kazinczy barátja — nevéhez fűződik az első hazai önképzőkör, a Magyar Társaság megalapítása 1790-ben, melynek tagjai sorába lépett többek között Kazinczy Ferenc, a magyar nemzet nagy nyelvújítója is, s az 1839 —40-ben Sopronban katonáskodó Petőfi Sándor költő is baráti kapcsolatot alakított ki az önképzőkör tagjaival. Sopron első magyar színészei is a Lyceum diákjai voltak. A Lyceum tanulói 1827-ben létrehozták a Deák-kúti Vármegye nevű szervezetet, amely a magyar nyelv, a magyar viselet, a zene és a tánc ápolását szolgálta. Irodalmi pályázatokat írtak ki, zenekart és tornaegyesületet szerveztek. Létrehozták az úgynevezett tápintézetet, mely a szegénysorsú diákokat élelmezte. Lehetőség nyílt a szegény családból származó fiataloknak is tanulmányaik folytatására. E kollégiumban felekezeti és nemzetiségi megkülönböztetés nélkül tanulhattak a diákok. A két világháború között megszűnt a teológia képzés, majd a tanítóképző különválasztásával nyolcosztályos gimnáziumként működött tovább a Lyceum. A II. Világháború után az állam tulajdonába került az evangélikus egyház gimnáziuma, mely az 1790 — 95 között itt tanuló diákja: Berzsenyi Dániel költő nevét vette fel. A Berzsenyi Dániel Gimnázium ebben az évben ünnepli fennállásának 425. évfordulóját. Hazai tudósítások
