Calvin Synod Herald, 1981 (81. évfolyam, 1-6. szám)
1981-12-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 13 — REFORMÁTUSOK LAPJA 1 Gyógyító szolgálat > T águl egyházunk tudatosan vállalt diakóniai szolgálataink köre. Gyülekezeteinkben eddig is volt iszákosokat gyógyító, mentő szolgálat, de rendszertelenek, esetlegesek voltak ezek a szolgálatok és akik végezték, végzik, szükségük van több hozzáértésre, az alkoholizmus szövevényes problémáinak pontosabb megismerésére. Ezért egyházunk mostantól kezdve tudatosan is vállalja és végezni akarja ezt a már fájdalmas méretekben “időszerű” szolgálatot. Meggyőződésünk szerint nem a konkrét eseteknél, vagy a praktikus módszereknél kell kezdeni a dolgot, hanem a szemléletnél. Tisztázni kell, hogy a keresztyén ember miként szemléli az egész problémát. Csak azután jöhetnek, mert abból következnek a részletek. Felmutatunk itt három olyan szemléleti “hozzáállást”, ami nélkül vajmi kevés eredménye lesz a legbuzgóbb munkának is. 1. El kell dönteni azt a kérdést, hogy az alkoholista bűnös-e, vagy áldozat. A hozzátartozók szidalmai szerint ő a bűnös, az iszákos ember viszont a környezetét vádolja: “Muszáj az ivásba menekülni azért, mert a házasságom..., mert a feleségem..., mert a munkahelyem. .., mert ez a világ... ” Kiabáló példa: amikor egy tizenkét éves fiú a húsvéti locsolkodás után részegen támolyog haza, bűnös-e, vagy áldozat? Az a baj, hogy az alkoholnak társadalmi “rangja” van: nagy örömre, vagy nagy bánatra, előmenetelre, vagy csődélményre, gyötrő magányosságban, vagy vidám társaságban mindig-mindig inni kell. Az alkohol teszi — úgymond — igazán ünneppé az ünnepet. Az alko-Egyházkerületi hírek A Kálvin Egyházkerület Tanácsa Clevelandban gyűlésezett november 16, 17 és 18-án. A három napos összejövetel második napján az egyházmegyei elnökök (esperesek) is jelen voltak, hogy megbeszéljék az egyházmegyei munkával kapcsolatos terveket. Ezen a gyűlésen Kántor Pál is jelen volt és jelentést tett a Reformátusok Lapja helyzetéről. A Tanács úgy döntött, hogy az Egyházkerület legközelebbi gyűlésére (1982. április 19, 20, 21 — Ligonier, Pa.) a lappal kapcsolatban javaslatokat készít. Június végéig Kántor Pál vállalta a szerkesztői munkát, de közben az Egyházkerület meghirdeti a szerkesztői állásra a pályázatot, és különválasztja a szerkesztői, kiadói és pénzügyi részeket. Az Egyházkerületi Tanács munkájának egy lényeges része az volt, hogy új formát dolgozott ki | Nt. SZOBOSZLAY LÁSZLÓ | Nt. Szoboszlay Lászlót, a Kálvin Egyházkerület szolgáját és tagját hazahívta az Ür. 1901. szeptember 5-én született. A theológlát Debrecenben végezte. A második világháborúban mint tábori lelkész a tüzérségnél szolgált. Egyetlen gyermekét a háborúban vesztette el. Egész fiatal volt még a gyermeke, talán öt éves, amikor a bomba megölte. Nt. Szoboszlay László felesége rákbetegségben halt meg. Így egyedül maradva szolgálta az Urat. A háború után börtönben Is szenvedett, majd 1956-ban elhagyta Magyarországot. Szolgált Windsor, Ontarióban; Logan, West Virginiában és Morgantown, West Virginiában. Nehéz élete volt. Utolsó éveiben Prof. dr. Dózsa László volt segítségére. Október 4-én halt meg Morgantown, West Virginiában. A temetése ugyanott volt október 8-án. Isten áldása kísérje emlékét. az utazási és adminisztrációs kiadások fedezésére. Erről későbbi utasítást kapunk. Komolyan foglalkozott még a Tanács a megyei és kerületi alapszabályok átdolgozásáról is, hogy a revízió által jobban megerősödjön a közösségünk szolgálata. A következő cél-adományokra engedélyez és kezdeményez gyűjtést a Tanács: 1. A délamerikai munka a mi segítségünk nélkül könnyen megszűnhet. Súlyos helyzetben vannak. Kérik a segítségünket. 2. Szívgépet küld újból a PEMCO vállalat Köteles Béla által. Az Egyházkerület szeretné a szállítási költséget vállalni, ami kb. 2000 dollár lesz. 3. Erdélyből két gyülekezet kérte a segítségünket, az egyik templom javításra, a másik pedig orgona vásárlásra. Gyülekezeteink áldozatos szeretetébe ajánljuk őket. 4. A Tiszáninneni Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteménye a másolás problémájával küszködik. Lényeges a segítségünk egy Xerox másológép beszerzéséhez. 5. Ligonierben múzeum és levéltár épül, hogy helyet kapjon az országban szertefekvő magyar anyag. A Tanács ennek az ügynek a támogatását is a gyülekezeteink figyelmébe ajanlja. Minden befizetésnek az 1981-es évre, december 31 a határnapja. Az utána beérkezett adományokat már 1982-re könyveli el a pénztáros. Külön említést érdemel még dr. Piri Józsefnek, a clevelandi gyűlésen elhangzott nagylelkű ajándéka. Dr. Piri azt ígérte, hogy amíg él, minden évben 100 Reformátusok Lapjának az előfizetési összegével támogatja a lap kiadási munkáját. Az Egyházkerület Tanácsa jegyzőkönyvében is külön megköszönte a jóindulatú támogatást, annak reményében, hogy gyülekezeteinket is serkenti majd e nemes példa. (Mi is köszönetét mondunk a Reformátusok Lapja nevében dr. Piri Józsefnek a példás anyagi segítségéért.) hol megvidámít, megvigasztal, erőt ad. Amíg ez a társadalmi szemlélet, addig az alkoholistát igenis áldozatnak kell tekintenünk. E szemlélet miatt sodródnak be a felnövő nemzedékek is az alkoholizmus gyilkos áradásába. De mindjárt ki kell egészítenünk a fenti tételt ilyen módon: az alkoholista áldozat, aki azonban felelős az életéért. 2. A gyógyításhoz elsősorban nem gyógyszer kell, hanem ember, aki érti, szereti, türelmesen gondozza a szenvedély rabját. Ezt ma már az orvosok is világosan látják. Az elvonókúrán gyakran adják az Antetil nevű gyógyszert. Ez olyan “ellenanyag” az alkohollal szemben, hogy együtt a kettő tönkreteszi az embert. Az orvosok figyelmeztetik a pácienseket, hogy ha az Antetilre alkoholt fogyasztanak, rosszúl lesznek, összeesnek, esetleg meghalnak. (Többen meghaltak már, mert a gyógyszer szedése közben sem tudtak ellenállni az ital csábításának.) Aki kitalálta ezt a gyógyszert, azt az a gondolat vezérelte, hogy a haláltól való félelem majd lefogja az iszákos ember kezét. A tapasztalatok viszont egyértelműen bizonyítják: nem fogja le. A félelem nem gyógyít, csakis a szeretet gyógyít. De a szer etetet mindig ember gyakorolja. Ezért mondtuk: nem gyógyszer kell elsősorban, hanem ember, aki igazán tud szeretni. 3. Ezeken a ma már általánosan elfogadott igazságokon túl nekünk van egy fontos végső keresztyén felismerésünk: az emberi szeretet is kevés. A Szentlélek hatalmára van szükség a valóságos szabaduláshoz. “Meg ne részegedjetek a bortól, hanem teljesedjetek be Szentlélekkel’' (Eféz. 3). Ha valahol, hát az alkohol áldozatainál láthatóvá lesznek a gyilkos démoni erők. Ezekkel szemben az emberi tudás, gyógyszer, jóakarat, vagy akár a szeretet is gyakran tehetetlen és kevés. Az alkoholizmus eseteiben kiélezetten igaz az, ami alapvető keresztyén felismerés és tapasztalat: isteni erők, Szentlélek-erők kellenek ahhoz, hogy egy — akármiféle kötelékkel megkötözött — ember igazán szabaddá legyen, megváltozzék, újjászülessen. Az alázat “zárszava”: nem n ek i k van szükségük a Szentlélek erejére, hanem mindnyájunknak. Ha ezt megkapjuk, akkor ők is gyógyulnak majd velünk együtt. (Reformátusok Lapja)
