Calvin Synod Herald, 1981 (81. évfolyam, 1-6. szám)
1981-12-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 14 — REFORMÁTUSOK LAPJA Épül a ligonieri múzeum! Az amerikai magyarság története közeledik a 100. mérföldkőhöz. Egyházainkban és intézményeinkben élő népünk idejét, érdeklődését eddig annyira igénybe vette a jelen munkálása és a jövő építése, hogy nem talált időt rendkívül gazdag múltjának feldolgozására. Az elmúlt évtizedekre vonatkozó dokumentumok összegyűjtése és rendezése ma már sürgősen megvalósítandó feladat. A sok irányból jelentkező próbálkozások idején ügyelnünk kell arra, hogy saját múltunkat tükröző anyag megmaradjon amerikai magyar feladatkörben és birtokban. A munka elvégzésére nem kizárólagosan, de első-SOUTH ELEVATION ( VIEW OF LIQONI sorban azok hivatottak, akik az amerikai magyarság történetét a kezdettől fogva munkálták, írták, a százéves mérföldkőhöz közeledő egyházaink és egyesületeink. A ligonieri Bethlen Otthon tervei ISTEN: SZERETET Irta: SZEMTANÚ I. Ján. 4:8—16. Az egek magasságait Krisztusért ostromoltam, a mélységek elzárt titkait érte vívtam, kerestem, sírtam. Kértem, pöröltem, zúgtam szívenszakadtan, angyalok és emberek nyelvén beszéltem, homlokom fájt, hajam lobogott a szélben; de jaj, üres és hideg volt dalom, csak zengő érc és pengő cimbalom. Didergőn égtem, fogcsikorogva fáztam, benéztem csillagba, kráterbe, templomba, pokolba; csak homályt, szenvedést, követ találtam s nem gyuladt láng a csipkebokorban. Viharban, tüzekben, földindulásban keresém; de nem szólt “a halk és szelíd hang” felém. . . . S amikor fogoly és beteg voltam itt, elhagyott, árva, őszülő, ráncos, s jóságosán felém nyúltak kezek s enyhítettek édes szeretetek: szépséges méltóságát egyszerre megláttam s a szeretetben Öt megtaláltam! Mert meleg, gyönge bűbáját csak alázatos lelki látás látja. “Isten szeretet” — s ahol szeretet van, Istent mindenki ott találja. Az 1600 éves nlcea-konstantinápolyl hitvallás Hiszünk egy mindenható Atya Istenben, mennynek és Földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. És egy Úr Jézus Krisztusban, az Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától nemzetett minden időknek elótte, világosságból való világosság, igaz Istenből való igaz Isten; nemzetett, nem teremtetett; egylényű az Atyával; aki által lett a mindenségi aki mi érettünk, az emberekért, és a mi idvességünkért alászállott a mennyekből, és testet öltött a Szent Lélekből és Szűz Máriából, és emberré lett, megfeszíttetett érettünk Poncius Pilátus alatt, és szenvedett, és eltemettetett, és harmadnapon feltámadott az írások szerint, és felméne a mennyekbe, és üle az Atya jobbja felől, és ismét eljövend dicsőséggel, ítélni élőket és holtakat; az ö országának nem lészen vége. És a Szent Lélekben, a megelevenítő Úrban, aki az Atyától származik, aki az Atyával és a Fiúval együtt imádandó és együtt dicsőítendő, aki szólott a próféták által. Egy, szent, egyetemes és apostoli egyházban. Vallunk egy keresztséget bűnöknek bocsánatára, várjuk a holtak feltámadását, és a jövendőbeli örök életet. Ámen. ER VALLEY ) elkészültek egy, a közeljövőben építendő múzeum és levéltár megvalósítására. A szolgálatnak 60. évét ünneplő intézetet megilleti ez a vállalkozás, hiszen kezelésében van az eddig rendezetlen, de leggazdagabb amerikai magyarság-tudományi anyag, a Bethlen Gyűjtemény. Már ennek az anyagnak tárolásához és kiállításához is szükség van megfelelő épületre. Helyet kell készítenünk a még szertefekvő anyag számára is. A tervet a Bethlen Otthon igazgatósága, valamint a Református Egyesület igazgatósága jóváhagyta. Az országos gyűjtés elindítását, amelyet Nt. Bertalan Imre elnök irányít, engedélyezte. Szeretettel ajánljuk az építendő múzeum és levéltár ügyét az amerikai és kanadai magyarság támogatásába. A külön kezelt alap, amelyre az adományok küldését kérjük: Bethlen Home Museum and Archive Fund Ligonier, Pa. 15658 A történelmi anyag és pénzbeli támogatást köszönettel nyugtázzuk. Nt. Bertalan Imre a Református Egyesület elnöke ANYANYELVEMBEN ŐRIZLEK TÉGED Anyám, a hangod nem hallom többet. Anyanyelvemben őrizlek téged. Szavaid szívem mélyén dübögnek. Úgy zengik vissza a mindenséget, ahogy azt tőled szóval tanultam. Kis nép nyelvén, de, Anyám tiéden. Anyám vagy, s én is fiad, ki voltam. Ez nem szégyenem, se büszkeségem. Anyám vagy! most már: csak a szavakban! S hogy többé hangod, jaj, nem hallhatom, drágább a szavad, mélyebben dobban. Nincs a földön oly kincs, se hatalom, mely megfojthatná fiad ajakán. Dédunokád is őrzi “Vénnagyót”. Nem kell előtted pirulnunk, Anyám. Megőrizzük, mit ajkad ránk hagyott. Horváth István
