Calvin Synod Herald, 1980 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1-2. szám
10 CALVIN SYNOD HERALD mus. A hit e két ellensége közül az optimizmus a veszedelmesebb.” Jaj nekünk, ha még mindig szekerekben és lovakban'bízunk, akár atom hajtja azokat, akár nem (Zsolt. 20:8, 33:16-17). Átkozottak vagyunk, ha még mindig emberekben vetjük bizodalmunkat, bárkik legyenek is azok, az Ürtól pedig eltávozik a szívünk (Jer. 17:5). Mert ezt mondja az Ür: „Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcseségével, az erős az ő erejével, a gazdag az ő gazdagságával; hanem aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Űr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön” (Jer. 9:23-24, 1. Kor. 1:31, 2. Kor. 10:17). Kevesebb optimizmusra és mélyebb reménységre van szükségünk. Olyan reménységre, amelyik tudja, hogy a történelem nem valami evolúcionális folyamat, hanem krízisek sorozata, mert éppen Isten Országának a jelenléte izgatja fel az ellen-erőket, mint ahogy a Krisztus megszületése mozgósította a gonosz Heródes királyt és a vak Jeruzsálemet (Mt. 2:3). Éppen ezért sohasem szabad, hogy lehangoljon bennünket az a furcsa keveréke a búzának és a konkolynak, mely együtt nő Isten világának a szántóföldjében (Mt. 13: 30), hanem inkább Kálvinnal együtt erősen kell hinnünk, hogy „Krisztusnak vannak már most mindenek alárendelve, bár ez az alárendeltség csak a feltámadás napján teljesedik be”. Mi nem beszélünk két világról, hanem csak egyről: a Krisztus királyságáról ebben a gonosz világban (regnum Christi), s ezért nem vagyunk tétlen szemlélők, ravasz spekulánsok, mindig igaz kritikusok vagy felelőtlen kielemzői az Isten munkájának, hanem részt veszünk az Ő mindeneket újjáteremtő küzdelmében azzal a sebezhetőséggel és győzelemmel, amire hívattattunk a megfeszített és feltámadott Krisztus szolgálatában. Ilyen természetűek a mi dicsőséges kilátásaink az új évtizedre! Befejezésül még egyet! Múlt, jelen és jövő nem választható szét Isten idejében. Amit a múltban tettünk, velünk van a jelenben, és amit most teszünk formálja a jövendőt! De a mi jövendőnk nem valami, ami a múlt adatainak a kalkulációjából folyik, hanem a feltámadás Istenével a mi jövendőnk új lehetőségek kapunyitása, sőt a lehetetlenségek lehetővé válása is ! A mienk az a jövendő, amelyikben minden akadály, még a halál végső korlátja is, végérvényesen már ledöntetett. Új kor hajnallott fel a Jézus Krisztusban, egy radikálisan különböző világ jött létre azzal, hogy Krisztus feltámadott, hogy Ő uralkodik, és mind az Ő népe vagyunk! De akkor legyünk is azok, akik vagyunk ! Mi keresztyén amerikai magyarok is! Ebben a hitben abszolút módon nincs mentség tétlen várakozásra és naiv felkészületlenségre! (Mt. 25:10-13). Munkára fel! Fel, mert eljő az éjjel! Az éjjel, amely egy új nap nyitánya ! Levél magyar református származású öregdiákoknak Kedves öregdiákok I Emlékeztek reá, magyar református egyházunk évszázadokon át milyen előszeretettel építette ki iskolarendszerét elemi, közép és főiskolai síkon. Mindezt azért tette, hogy tagjai egyházi és világi tudományokban egyaránt megfelelő kiképzést kapjanak. Egyházunk ezt a szolgálatát Amerikában is igyekezett megvalósítani, azonban nálunk, magyar reformátusoknál, ez csak elemi fokon sikerült, míg más nemzetiségek nagyságuknál fogva közép- és felsőfokon is adhattak kiképzést. Magyar református egyháztagjaink nagy része kezdettől fogva gyülekezeteinkben tömörült össze. Az első világháború óta megkezdődött az elköltözés. Míg nagyobbára elemi és középiskolát végzett híveink nagy része csak a közvetlen közeibe költözik, egyetemet végzett ifjaink szétszóródnak az egész országban, olyan helyre is, ahol nincs magyar református egyház, s így a helyi angol egyház tagjaivá lesznek. Jelen levelünkkel Benneteket, egyetemet végzett fiainkat, leányainkat és barátainkat kérésük fel. Azt szeretnénk, hogy a 80 éves Reformátusok Lapja útján belekapcsolódjatok Kálvin Egyházkerületünk, vagy legalább olvasó közönségünk táborába. Többen közületek járatják lapunkat, sok öregdiákunkat azonban nem ér el. Itt arra szeretnénk kérni Benneteket, hogy továbbítsátok lapunkat magyar református származású ismerőseitekhez. Küldjétek be magyar református hátterű ismerőseitek címét, s Ti is hívjátok fel figyelmüket a lap megrendelésére. Szeretnénk, ha mindegyiketek beküldené személyi adatait szerkesztőségünkbe, részint nyilvántartás, részint pedig e lap küldése végett. A lap évi előfizetési ára $5.00, melyet szíveskedjetek lehetőleg az év elején beküldeni. Egy régebbi alkalommal már kértük egyetemet végzett öregdiákjaink adatait, sajnos, kevesen feleltek a kérésre, felhívásra. Egyetlen lapunk van a több nélkülözött helyett. Ebben próbálunk angol és magyar, gyülekezetben és szétszórtságban, odahaza és diaszpórában élő olvasóinkhoz és öregdiákjainkhoz szólni a lehetőségekhez képest. Gyülekezeti előfizetéseinken felül öregdiákjaink olvasótáborát szeretnénk kibővíteni, így számítunk Reád és ismerőseid lapterjesztő, olvasó és fenntartó segítségére. Abban a reményben, hogy lapunk Hozzád is elér, és Te a Reformátusok Lapja olvasója és fenntartója leszel, szeretettel köszönt lapunk szerkesztősége nevében Df. Bütösi János Dr. Vitéz Ferenc szerkesztő
