Calvin Synod Herald, 1980 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1-2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület LJ L D | íj Alapítva 1900-ban hivatalos lapja Sí NŐD ■ IL Pl/lLL^ Szerkeszti: Dr. Vitéz Ferenc 80-ik évfolyam 1980 január—február 1—2. szám KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVTIZEDRE Egy nagyobbméretű nemzetközi felmérés szerint, melyet 1979 végén készítettek, az iparosított nyugati országok nagyobbik részében az új évtized küszöbén a hangulat komor, sőt pesszimista, a kevésbé fejlett nemzetekben viszont sokkal reményteljesebb, sőt optimista. Az Egyesült Államokban például 56% rosszabbnak jósolja a 80-as éveket a 70-es éveknél, 31% jobbnak, 13% pedgi nem lát különbséget a két évtized között. A felmérés nem foglalkozott az etnik csoportokkal, de nekem az a gyanúm, hogy az amerikai magyarok nagy többsége osztaná a sötéten látók véleményét, halálvággyal énekelve a régi melódiát: „Maradj velem, mert mindjárt este van, Nő a sötét.. Mit mondjunk mi ebben a pesszimista-optimista csillagképben ? Mint akik csak nemrégiben énekeltük, „Halld mint zeng az egész ég : A Királynak dicsőség!” — mi azt ajánljuk, hogy a pesszimista-optimista magatartást radikálisan át kell formálni hiteles keresztyén hittel. Emberileg szólva természetesen minden okunk megvan arra, hogy pesszimisták legyünk: országunk veszíti barátait ebben a világban; az a technológia, amely a hasznot látja mindennél fontosabbnak, tönkretette környezetünket és lealacsonyította életünk minőségét; minden jólétünk ellenére sincs biztonságunk az utcán vagy a dollárban; az elválások és öngyilkosságok tempója egyre nő, amint tanuljuk, hogy kell elhajítani gyermeket, szülőt, élettársat, vallást, Istent s magát az életet; egyházaink nemcsak tagokat veszítenek, de veszítik látásukat, erejüket, életképességüket is; amerikai magyar közösségünket megfertőzi a személyes és ideológiai háborúskodás, melyet a hazafiság és vallás álarca alatt folytatunk... Bizony, minden okunk megvan a sötétlátásra, mert még csak nem is vádolhatunk mindezért mást, hanem Ésaiással együtt kell vallanunk : „Magunk szereztünk magunknak gonoszt” (Ésa. 3:10). De ha igazán elégedetlenek vagyunk az élettel úgy, ahogy az van, és meg vagyunk győződve, hogy a mi érdekünket szolgálja a változás, akkor meghallhatjuk a Jó Hírt: „A Világosság a sötétségben fénylik, TÚLÉLNI B. Is. E. emlékének Hazugság hogy túlélni mit gyomor nem bír el hazugság meglapulni amikor ütni kell Altatás megmaradni lelkünk sebeivel szabadságot pótolni nem lehet semmivel Fondorlat az alázat hogy majd valamivel kijátsszuk mit a börtön rácsával ránk lehel Csalás bunkerbe bújni itt csalás elaludni és csalás szemet húnyni ki-ki maga felel — Árulás egyezkedni árulás elfeledni sebet vagy igazságot ha belehalni kell. Gyurkovics Tibor (Élet és Irodalom, Bp., 1979. aug. 4.) és a sötétség nem képes azon uralkodni” (Ján. 1:5). Akkor hit által megtapasztalhatjuk, hogy az éjszaka annak is az ideje, hogy egy váratlan mennyegző részesei legyünk (Mt. 25:1-10). Akkor — még ha nincs is jogunk szebb jövőt remélni — az Ige és Szentlélek munkája által újból mienk lehet hűséges őseink azon látása, hogy a történelem Isten munkaterülete (1. Kor. 15.). Teológiailag megfogalmazva: a pesszimizmus ellentéte nem optimizmus, hanem HIT. Mint ahogyan Niebuhr Reinhold mondotta: „A hitet mindig veszélyezteti egyfelől a kétségbeesés, másfelől az optimiz-
