Calvin Synod Herald, 1977 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1977-07-01 / 7-8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA CALVIN urn AI n A Kálvin Egyházkerület SYNOD ncn/iLL/ hivatalos lapja ** Alapítva 1900-ban Szerkeszti: Vitéz Ferenc 77-ik évfolyam 1977 július—augusztus 7—8 szám EGYHÁZKERÜLETÜNK MEGMARADÁSÁNAK FONTOSSÁGA ÉS GYÜLEKEZETI ÉLETÜNK TOVÁBBÉPÍTŐ SZOLGÁLATÁNAK JÖVŐJE A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN Főtiszteletű Egyházkerület! Eddigi életem legnehezebb idejében a legnehezebb és egyben a legkomplikáltabb kérdéskomplexum felvetésével, részben taglalásával, mint erre talán a legilletékesebbet, bízott meg az Egyházkerület tanácsa és az Egyházkerület püspöke. Bevezető előadásomat nagyon is időhöz kötöttségem alapján három részben próbálom számotokra előadni: I. Egyházkerületünk megmaradásának fontossága. II. Gyülekezeti életünk továbbépítő szolgálata. III. Összefoglalva: a fenti kettő a történelem sodrában. I. Azzal kezdem, hogy az első és legfontosabb kérdés számunkra az, hogy mennyire, és milyen fontos nekünk az egyházkerület megmaradása, mennyire fontos, vagy egyáltalán fontos-e nekünk ez a megmaradás, akik itt megjelentünk, mennyire fontos nekünk, akiket egyházaink kiküldtek erre az egyházkerületi gyűlésre, mennyire és milyen fontos az egyházkerület jövőbeni megmaradása gyülekezeteink számára, mennyire fontos ez a megmaradás gyülekezeti tagjaink számára, és végül, de nem utoljára, mennyire fontos a mi egyházkerületünk megmaradása a világon szétszórva élő magyar reformátusság, de mondhatom itt bátran, menynyire fontos vallásfelekezetekre való tekintet nélkül minden diaszpórában élő magyar ember számára? (Széljegyzetként szeretném nyomatékosan aláhúzva kiemelni, hogy az én előadásom nagyjából kérdések sorozatából tevődik össze, amelyeket megoldva én nem akarok számotokra részleteiben elmondani, mert az különböző lehet a ti véleményetektől, de ha ezzel a jövőben az egyházkerület tanácsa megbíz, az elkövetkezendő időben ezt részleteiben is hoznám, de hoznám kidolgozva az egyházkerületek történelmi hátterét is.) Mint gyülekezet, és mint gyülekezeti tag véleménye szerint mi is a mi egyházkerületünk igazi (nehéz) problémája; és ezzel kapcsolatban — honnan-hogyan — és milyen gondolatokkal jöttünk mi ide; mi az, amit az egyházkerületünkkel kapcsolatban tudni szeretnénk; közelebbről, helyesebben, milyen érzésekkel, milyen kérdésekkel — ha vannak egyáltalán ilyenek — jöttünk el ide erre a gyűlésre; — és — vajon milyen érzésekkel, milyen elhatározó gondolatokkal és milyen erős elhatározásokkal merre és hová tartunk, ha ez a gyűlés végetér... ? Hogyan számolunk be erről? Ez a hely az, ahol el kell mondanunk, hogy mit várunk, mint gyülekezet, és mit várunk, mint gyülekezeti tagok, attól az egyházkerülettől, amelybe beletartozónak érezzük magunkat. Egyénenként és külön-külön, ebben a káoszban, hol is van igazán a mi helyünk, és mi is a mi igazi elkötelező szolgálatunk egyházkerületi életünkben, és mit is jelent igazán ez gyülekezetünk szolgálatában? Az igazi nagy kérdés most következik, hogy, hogyan és miképpen tudjuk ebben a közösségi szolgálatban egyházi — helyi — majd országos viszonylatban egyházkerületi síkon segíteni egymást? További folytatólagos kérdés az, hogy van-e elégséges egymást elszenvedni tudó szívbéli türelmünk ahhoz, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy sajátosan egyéni, helyi, gyülekezeti és országosan, egyházkerületi síkon mindannyiunkat érintő kicsi és nagy problémáinkat csak itt, ezen a helyen, ebben a közösségben, oldhatjuk meg mindenki által elfogadható módon, egymást elszenvedő jóakarattal, és mindezek után meg tudjuk-e egyszer érteni a magunk jóvoltából, hogy mi lehet, vagy mi lesz az összesített eredménye annak, hogy mi itt, ebben a közösségben, a szélrózsa minden irányából együttmunkálkodás céljából összejöttünk. . . ? Lesz-e, vagy van-e közöttünk valaki, aki kezdőnek elmondaná mindenki okulására, hogy milyen áldott lelki békességet és mennyi tiszta szép örömet találok én az Üristen szolgálatában az én gyülekezetemben, valamint egyházkerületemben, amelybe szívemmel és lelkemmel beletartozónak érzem, tudom és tartom magamat, még úgy is, hogy sok-sok nehéz problémával és magunk támasztotta nehézségekkel kell sokszor megküzdeni. ..? 4-* *
