Calvin Synod Herald, 1974 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Hungarian Reformed Religious Paper Founded in 1900 OFFICIAL ORGAN OF THE CALVIN SYNOD — UNITED CHURCH OF CHRIST Érhet nemes faj is korai véget, Van büszke ág, mely nem hagy örököst — A bölcs természet nem tesz különbséget Hitvány fatányér és bronz-váza közt. De azért mindig lesz királyi fajta, Csillagra vágyó, egeket verő: Börtön, karó, bárd nem foghat ki rajta, A régi hérosz-vér meg visszajő. A nagy természet fárad minden korba, S a cél mindig szeme előtt dereng: Eldobja szerszámát, ha éle csorba, Újat vesz s szentet, prófétát teremt. Óh, magyaroknak zsarnok-verte népe! Hiába csörög most rajtad a bilincs: A jövő századok ítéletébe Rajtad kívül győző e harcba nincs! A sikered te dúsan learattad, Jutalmat nyert a gyász, mely téged ölt: Legtöbbet adtál, mit csak nemzet adhat — Mert tőled egy héroszt kapott a föld! És ő, ki szent zászlód kezébe hordta, Meg is mentett, ma bármi vész gyötör, Mert el nem némíthatja muszka horda A szót, mely majdan sírjából kitör: „Kossuth vagyok! Óh jövendő, amelybe Törpékre éj vár, igazakra fény: E por fölött hódolj letérdepelve És emlékezve rá, mi voltam én: A harsona, min át az Isten küldte A földre le az ébresztés dalát! Békó, halál jött rá? Mindegy! A kürtje Tovább zeng, s túlél békót és halált!” írta: James Russell Lowell Fordította: Radó Antal-------------*• » »*-------------A magyar bibliafordítás kezdetei Szilveszter János bibliafordítása bevezetésében írja 1541-ben: Az ki sidóul és görögül és vígre diákul Szól vala rígen, szól neked az itt magyarul. A továbbiakban Isten magyarul szólalása kezdeteit kutatom és ismertetem. Magyarságunk őstörténete kutatása sok örvendetes felfedezést hozott már számunkra — gondolok itt elsősorban az avar-magyar kettős honfoglalásra. A tudományos történeti és nyelvészeti kutatás még sok kedvező meglepetésben fog részesíteni. A magyar történeti őskutatással együtt jár magyar keresztyénségünk eredete kutatása. Már Bőd Péter1 és Debreceni Ember Pál2 forrásaik alapján írják, hogy András, Filep és Tamás apostolok hirdették az Igét a szkíták3 — a magyarok „ősei” — között a Fekete tenger északi partján.4 Köztudomású tény, hogy a szlávok apostola, Cirill, előbb járt a magyarok, mint a szlávok között.5 Polémikus iratot is írt az akkori „török vallás” ellen. A bizánci magyar kapcsolatok alapján, vezetőink közül többen — pl. Bulcsú vezér — Bizáncban keresztelkedett meg, keresztapja maga a császár lett.6 Egyik honfoglaláskori emlékünk, a bezdédi tarsolylemez, már kereszttel van díszítve. A keresztyénség, jóllehet nem hódította még meg az akkori magyarságot, mindenesetre nem volt ismeretlen honfoglaló őseink előtt. Kezdetben ez a keleti keresztyénség próbálta megtéríteni a magyarságot, mindaddig, amíg — már
